„Amikor tehát Heródes ezt meghallotta, így szólt: Az a János támadt fel, akit én lefejeztettem.” (16)

Kísért a múlt!

Ebben az igeszakaszban Jézus híre (csodáiról, gyógyításairól, tanítványai tetteiről) és a személyével kapcsolatos feltételezések (miszerint Ő lenne Illés próféta, vagy egy a próféták közül, vagy Keresztelő János) Heródes király eszébe juttatják, hogy mit tett Keresztelő Jánossal. (Mellesleg érdekesek az emberi feltételezések Jézus személyéről. Izráel hitének nem volt része a reinkarnáció tana, de azt tudták, és hitték, hogy a Messiás megjelenése előtt lesz valaki, aki hasonló lesz Illés prófétához. ) Mindenesetre mindaz, amit Jézus hirdet és tesz, nagyon emlékezteti Heródest Keresztelő Jánosra, s arra a tényre, hogy ő Jánost lefejeztette. Igazságtalanul, egy bormámoros vacsorán a mostohalánya tánca miatt, ami annyira gyönyörködtette őt, hogy azt mondta: kérj bármit, megteszem. A „bármi” pedig egy előre kigondolt terv részeként Keresztelő János feje volt. ( János azért volt börtönben, mert nyíltan a királyi pár fejére olvasta a bűneiket, Heródes ugyanis a testvére feleségével élt. De mint látjuk, a mostoha lányára is „gerjedt”, amit annak anyja nem átallt kihasználni arra, hogy bosszút álljon sértett hiúsága miatt. Volt itt baj/bűn bőséggel!) Jézus híre előhozza az emlékeket Heródesnél, talán némi ijedtséggel, lelkiismeret-furdalással együtt. Jézus híre, s még inkább: az Ő személye tükör. Szembesít magunkkal. Szembesít a tetteinkkel, múltunkkal, jelenünkkel, lényünkkel. S nem mindig tetszik a kép, amit látunk. „Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok!”- mondta Péter, miután megismerte Jézust. Az Ő szentségének fényében láthatóvá válik minden, ami rossz bennem, s ez igen kellemetlen. Simon András grafikusművész egyik rajza – és hozzáírt verse jut eszembe erről a történetről. A rajz Jézust ábrázolja a kereszten, s a vers így szól: „Alapjában véve semmi rosszat nem látok benned, talán csak egyet: jobb vagy, mint én, s ez nehezen megbocsátható.” Inkább keresztre küldjük Jézust, mintsem látnunk kelljen a saját hibáinkat; mindazt, amit rosszul tettünk. Pedig Jézus azért szembesít, hogy segítséget, megoldást adjon a mardosó bűntudatra. Benned milyen érzést kelt, ha meghallod Jézus nevét? Haragot? Közönyt? Félelmet? Vagy örömöt? Hálát? Nyugalmat, békességet?

Imádság

Mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy nem azért küldted el Fiadat a világba, hogy elítéld a világot általa, hanem hogy megmentsd! Kérünk, segíts, hogy tudjuk veled rendezni múltunkat, s rád bízzuk jelenünket és jövőnket! Ámen!