„A legeltetők pedig elfutottak, és elvitték a hírt a városba és a környékre. Erre kijöttek az emberek, hogy lássák, mi történt. Amikor Jézus közelébe értek, és látták, hogy a megszállott, akiben a légió volt, felöltözve ül, és eszénél van, félelem fogta el őket. Akik pedig látták, elmondták nekik, hogy mi történt a megszállottal és a disznókkal. Ekkor kérlelni kezdték Jézust, hogy menjen el a határukból. Amikor azután beszállt a hajóba, kérte őt az előbb még megszállott ember, hogy vele maradhasson. Ő azonban nem engedte meg neki, hanem így szólt hozzá: Menj haza a tieidhez, és vidd hírül nekik, milyen nagy dolgot tett veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad.”

Jézus olyan területen jár, amit jobb elkerülni, ha nem akar magának bajt az ember. Vannak ilyen nehéz terepek ma is. De aztán történik valami, és akik eddig elkerülték, akik igyekeztek távol tartani magukat ettől a helytől, az ott tomboló gonosz erőktől, váratlanul megjelennek, mert hírét veszik, hogy rendkívüli esemény történt. Ma talán katasztrófa turistáknak neveznénk őket. Hiszen nem csodálkozni, vagy örülni mentek egy ember gyógyulásán, hanem értetlenül állnak a disznónyájjal történtek előtt. Megvadultak, belevesztek a tengerbe? Milyen nagy veszteség ért bennünket! Kijöttek az emberek a városból, de nem látják a lényeget. Félnek. Rádöbbennek, hogy aki ezt tette többre is képes. Talán az ő bűneikre is fény derül, azt pedig nem akarják. Csak egy valaki van észnél közülük, az, aki most ébredt rá, hogy többé már nem a gonosznak, hanem a Szabadítónak van hatalma fölötte. Mostmár nem azért idegen közöttük, mert megszállott, hanem azért, mert szabad. Többet lát náluk. Ezért akar elmenni. De neki ott, az övéi között van feladata. Menj vissza a tieidhez -mondja Jézus-, és nekik beszéld el, mit tett veled az Isten. Azt gondolom ez a legnehezebb és legszebb küldetés számunkra is. Légy örömmondó, békekövet, hirdesd a Szabadító elközelgetett!

Imádság

Amikor a szabadítás csodáját átélhetjük, egy pillanatra megáll körülöttünk a világ. Olyankor látjuk csak, hogy mennyi mindent veszítettünk Nélküled, és mennyire más perspektívát nyit előttünk a Te szereteted. Engedd, hogy mi is a szabadítás örömét vigyük a ránk bízottak felé. Ámen!