A Református Bibliaolvasó Kalauz magyarázatos napi tápláléka.
„Aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fivérem, nővérem és az én anyám.” (35)
Azt szoktuk mondani, hogy az ember nem választja a családját… az Istentől kapja ajándékba. Jézusnak is volt családja: Mária és József személyében, majd később a testvérei által, akik szerették Őt, és akiket Ő is szeretett. Az ember sokszor büszke a családjára, sokszor meg szégyenli őket.
Az olvasott igében nem arról van szó, hogy Jézus megtagadná a rokonait, a családját. Sőt pont az ellenkezőjét látjuk: a hallgatóságot, követőit családtagokká emeli. Kitünteti őket! Tanítja ez által is, hogy azok tartoznak Őhozzá, akik rá figyelnek és a szívüket, életüket megnyitják Isten előtt. Nem véletlenszerű, hogy a gyülekezetben mi is testvéreknek hívjuk egymást. Egy Isten szerint való gyülekezetnek úgy kell működnie, mint egy nagy család. A maga surlódásaival, kihívásaival, áldásaival. Egy gyülekezetben is vannak sokszor nézeteltérések, pont úgy, mint egy családon belül, de egy gyülekezetben is számítanak egymásra a testvérek, pont úgy, mint a családtagok. A családban a vér kötelez bennünket, a gyülekezetben Krisztus vére köt össze minket, és formál egy testté. Hittestvérek vagyunk, ahol közös a mi Urunk, az Úr Jézus, a mi Istenünk, a mi hitünk, a mi reménységünk, így közös a mi célunk is: egymást segíteni, az Urat szolgálni és hinni, reménykedni abban az örök életben, amit Krisztus hirdetett és megígért nekünk. Az Ő kegyelme egyesít majd minket egy nagy mennyei családban. Így legyen! Ámen!
Imádság
„Köszönjük Urunk, hogy testvéreket adtál mellénk. Hittestvéreket, akik imádságaikban hordoznak, akik velünk vannak a mélységben, akik a Te Igéddel bátorítanak minket. Hálásak vagyunk értük, akikkel a Te nevedben egyek vagyunk. Kérünk és könyörgünk most a gyülekezeteinkért. Adj nekünk lelki megújulást, olyan közösségeket, ahol a szeretet és a türelem uralkodik. Segíts nekünk, hogy egységben, a Te akaratod szerint éljünk. Ámen!”