„…úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai…” (10)

Ma azt szoktuk megállapítani, hogy általánosan sokkal több lehetősége van a fiataloknak arra, hogy mondjuk tovább tanuljanak. Nagyon sokféle szak és képzés vált elérhetővé. Több olyan iparág is elkezdett növekedni, amik eddig nem voltak. Ezekhez pedig a különböző cégek tartanak képzéseket. A műhelyekben dolgozók megtanítják a mesterségüket. Persze, van, ahol nem ennyire jók az állapotok a fejlődés terén. Mégis azért hozom ezt a példát, mert ez egy üzleti, gazdasági modellbe illeszkedő folyamat. Az Isten gyülekezete pedig abban mindenképpen hasonlít ehhez, hogy mi változatos ajándékokat kapunk azért, hogy az Isten igéje terjedjen, növekedjünk a hitben és egyre összetartóbb legyen a közösségünk. A változatosságon van a hangsúly. Ahogy Isten alapvetően ad nekünk tehetséget, figyelmet, érdeklődést valami iránt, hogy ezekkel megálljuk a helyünket a világban, mint dolgozó emberek, úgy a gyülekezetben való szolgálatra is ad az Úr úgynevezett kegyelmi ajándékokat.

Isten sáfárkodása ezekkel kapcsolatban nagyon határozott. Nem véletlenül ad különböző és sokféle ajándékot. A társadalmunk sem működne, hogyha mindenki pont ugyanahhoz értene. Így is nagy felfordulást tud okozni, amikor mindannyian jobban tudjuk, hogy hogy kell valamit csinálni és nehezen engedünk a magunk elképzeléséből. A mi sáfárkodásunk az ajándékainkkal a másik ember szolgálatára kell, hogy irányuljon. Azért is ad sokfélét és eltérőt a másokéhoz képest, hogy felismerjük: szükség van mindenféle kegyelemre, amit közölni akar az Úr velünk. Szükség van a gondoskodóra, a szemfülesre, a jól beszélőre.

Az Úrtól kapott ajándékoknak a lényege, hogy ne maradjon nálunk. Olyan az Istentől kapott kegyelemi ajándék, amivel kezdhetünk újat. Vagy becsatlakozhatunk olyan munkába, szolgálatba, ami már folyik. De nem marad felhasználás nélkül. Szükség van arra, hogy az Úr vezessen minket abban, hogy mire használjuk fel az ajándékainkat. Vizsgáljuk meg, hogy mire van alapvetően képességünk és a kapott ajándékokkal mire vagyunk képesek. Ebből jön a kérdés: Hol akarja Isten, hogy ezeket kamatoztassam? Hogyan tudom a közösség javára fordítani?

Egymást szolgálni, közvetett Istenszolgálat. Megtalálni a helyünket az Isten munkájában és keresni a lehetőséget az ajándékok felhasználásában, ez feladat. Kérhetjük Istent, hogy mutassa meg nekünk, hogy mibe kell beleálljunk vagy éppen miből kell kiszálljunk. Engedjük, hogy azt bízza ránk Isten, amit akar. Akkor is ha félünk tőle vagy nem érezzük most alkalmasnak magunkat. Hiszen Krisztus az, aki kegyelméből alkalmassá tehet minket a Szentlélek által, a szolgálatra.

Imádság

Atyánk add, hogy megismerjük a te általad kapott ajándékokat és a te dicsőségedre, mások szolgálatára fordítsuk azokat! Ámen.