„Mert testben élünk, de nem test szerint hadakozunk; hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására.” (3-4)

Pál apostolt sokan bírálták Korinthusban. Egyesek szerint túl gyenge, mások szerint túl erős volt. Kívülről úgy tűnhetett, hogy ő csak emberi eszközökkel próbálja megőrizni tekintélyét. Ám Pál valami egészen mást mutat meg ebben az igeszakaszban: nem magát védi, hanem Krisztus ügyét képviseli és ezt nem testi eszközökkel teszi.

„Krisztus szelídségével és gyöngédségével kérlek titeket én, Pál, aki – némelyek szerint – szemtől szemben ugyan alázatos vagyok közöttetek, de távollétemben erélyes vagyok hozzátok” Pál „Krisztus szelídségével és türelmével” szólítja meg a gyülekezetet. Ez már önmagában különleges. Amikor támadnak bennünket, mi hajlamosak vagyunk visszatámadni. Ő viszont Krisztus lelkületével válaszol.

A világ erejét az agresszióban és dominanciában látja, de Jézus más utat mutat: a szelídségét, amely mégis hatalommal bír. Szelídség nem gyengeség, hanem Krisztus erejének megnyilvánulása. A lelki vezetés nem diktatúra, hanem alázatos szolgálat. A valódi tekintély nem a harsány szóból, hanem a krisztusi jellem erejéből fakad.

"Mert testben élünk, de nem test szerint hadakozunk; hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására. Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre,” (2Kor 10,3-5)

Pál elmondja, hogy bár testben élünk, nem testi módon harcolunk. Pál kifejezi, hogy az emberi győzelem mindig az Isten Igéje által történik, amikor megreformálódik a gondolkodásunk, amikor odafordulunk Istenhez és engedjük, hogy Ő irányítsa az életünket.

A cél nem más, mint hogy „minden gondolatot Krisztus iránti engedelmességre vezessünk.” Ez az igazi győzelem: amikor nem csak viselkedésünk, hanem gondolkodásunk is Krisztus uralma alá kerül.

Isten fegyverei a mi eszközeink. De mik ezek a fegyverek?

Pál nem pontosítja, de más igeszakaszok alapján tudjuk, hogy a lelki fegyverek:

Isten Igéje, imádság, hit, szeretet, szelídség, engedelmesség.

Nem kiabálással/hangoskodással és erőfitogtatással nyerünk, hanem amikor Isten ereje munkálkodik rajtunk keresztül. Gondolkodjunk el és kérdezzük meg magunktól, hogy: Milyen harcban állunk most?

Milyen eszközökkel próbálod megoldani a helyzetedet? Alá van-e vetve a gondolkodásod, gondolkodásom Krisztusnak? Jézus önmagát megalázva győzött nagypénteken a Golgotán, nem emberek által készített fegyverrel aratta a legnagyobb győzelmet, hanem tiszta és őszinte szeretettel.

Kérjük ma Istentől, hogy tanítson minket az Ő fegyvereivel harcolni, hogy a Tőle jövő szelídséggel, alázattal, szeretettel győzedelmeskedjünk. Ámen.

Imádság

Urunk, mennyei Atyánk!

Hozzád jövünk ma alázattal, mert látjuk a harcokat kívül és belül, a testi és lelki vitákat, de bevalljuk, hogy gyakran mi is emberi módon akarunk küzdeni és győzelmet aratni.

Megvalljuk, hogy sokszor a saját igazunkat akarjuk védeni, s nem Krisztus lelkületével válaszolunk, hanem indulattal, félelemmel, vagy önigazultsággal. Taníts meg minket Krisztus szelídségére, hogy ne erővel, ne indulattal, hanem szeretettel és igazsággal harcoljunk.

Add, hogy ne test szerint, hanem a Te erőd által romboljuk le a büszkeség erődítményeit, a hazugság falait. Vezesd elménket, szívünket, döntéseinket a Te akaratod szerint, hogy valóban
ne csak beszéljünk Rólad, hanem engedelmesen járjunk Veled.

Tölts be minket Szentlelkeddel, hogy minden szavunk, tettünk és harcunk a Te dicsőségedet szolgálja. Adj csendes erőt, kitartó hűséget, és hitet, amely nem emberek tekintetét keresi,
hanem egyedül a Te jóváhagyásodat. Formálj minket Urunk, hogy Krisztus irántunk való szeretete, áldozata megváltoztassa a lelkünket. A mi Megváltó Krisztusunk nevében kérünk hallgasd meg imádságunkat. Ámen.