A Református Bibliaolvasó Kalauz magyarázatos napi tápláléka.
„Mondd meg nekünk, milyen hatalommal cselekszed ezeket, vagy ki adta neked ezt a hatalmat?” (2)
Tegnap arról olvastunk, Jézus milyen igyekezettel fáradozott azon, hogy a templomot azzá tegye, amivé Isten szánta: az imádság, az Istennel való találkozás és közösség helyévé. Ennek érdekében kizavarta onnan azokat, aki ezt akadályozták, aztán elkezdett tanítani. Ahol pedig Ő tanít, ott maga Isten szól, ott Isten szólal meg. Az, aki szólt a teremtéskor, aki Ábrahámot új életre hívta; az, aki talán ugyanitt Ézsaiást is megszólította. Jézus beszél, és ennek szónak hatalma van, amely érezhető módon árad, betölti a templomot. Aki ebbe az erőtérbe kerül, annak ösztönszerűen kell ezzel kezdeni valamit. Valahogy úgy, mint aki egy sóbarlangban ottmarad, és engedi, hogy ami ott kiárad, annak jótékony hatása átjárja a szervezetét, vagy elmenekül onnan. Így vannak ezzel a történetben a főpapok, írástudók és vének is. Ők egy szép, de rosszindulatú kérdéssel igyekeznek elhárítani azt, ahogyan Jézus szava hat rájuk: „Mondd meg nekünk, milyen hatalommal cselekszed ezeket, vagy ki adta neked ezt a hatalmat?”
Lehetne ez fontos kérdése azoknak, akik a templom lelki tisztaságára vigyáznak. De itt nem erről van szó. Ezért Jézus válaszában a kérdésük indítékával szembesíti őket. Ennek lényege: Ezt miért kérdezitek? Így akar segíteni. Arra irányítani a figyelmet, amit Isten meg akar mutatni. Arra használni a találkozást, amire Isten elkészítette. Sokadszorra teszi ezt velük türelemmel és szeretettel. És az eredményben szomorúan mutatkozik meg az, ami miatt Jézus a várost látva sírásra fakad: „Bár felimerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat. De most már el van rejtve szemeid elől.” Végleg megkeményedtek, nem szabadok arra, hogy együtt gondolkodjanak Jézussal.
Ebben a különös pillanatban, amikor ott előttük olyasmi történik a templomban, amikre ők szívük mélyén egész életükben vágytak és vártak: Isten szava szólítja és az ő ereje veszi körül őket, ez elől már csak menekülni tudnak.
Böjti időszak van. Ezekben a napokban az igében is Jézusról olvasunk sokat, talán először vagy éppen sokadszorra. Ebben a különleges helyzetben adjon Isten őszinte, érdeklődő kérdéseket, hogy az elkövetkező ünnepekben beszélni tudjon ezekről velünk és áldással válaszolhasson rájuk!
Imádság
Uram, Jézus Krisztus! Segíts a böjti időszakban többet kérdezni tőled, és szabadnak lenni arra, hogy meghallgassalak. Ámen