„Áldott, a király, aki az Úr nevében jön.” (38)

Izráel életében és gondolkodásában nagyon fontos szerepet játszott a király. Kiléte alapvetően meghatározta az ország sorsát. Az ideális királyt Dávid személyében látták megtestesülni. Nemcsak az ország ügyeit, hanem a saját életét, olykor bukásait is tudta Isten akarata szerint rendezni. Rajta keresztül Isten akarata, áldása érvényesült a nemzet életében. Halála után és az elkövetkező uralkodóváltások alkalmával mindig nagy kérdés volt, mit hoz az új király. Nagy várakozások fűződtek ezekhez a pillanatokhoz, sokszor persze az egyéni érdekek alapján. Uralkodásuk azonban több esetben hozott önkényt, zsarnokságot, bálványimádást, mint áldást, egészen odáig, hogy egy döntő vereség után a lakosság nagy részét fogságba hurcolták. A hazatérés után az azelőtti királyság tulajdonképpen nem is állt helyre. De megmaradt a várakozás. Nem úgy jártak, mint mi, akik a közmondással élve letudjuk ennyivel: „Meghalt Mátyás király, oda az igazság.” S ha az igaz király képe Dávid személyéhez kapcsolódott, az igazi király elérkezését Isten ígérete alapján Dávid fiában, utódában várták. Az évek teltével ez a várakozás nem halt el, sőt egyre erősebb lett. Egyre inkább látták a szükségét, s hogy békességet, rendet, áldott jövendőt csak Ő hozhat. Ennek a királynak az elérkezését remélték sokan Jézus jeruzsálemi bevonulásával. A tanítványok itt mégsem ezt a vonását emelik ki Jézusnak. A szent város felé haladva ezt kiáltják neki: Áldott, a király, aki az Úr nevében jön! Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezt ismerték fel rajta. Ez a biztosíték arra, hogy nem önző érdeket hajhász, nem egy befolyásos érdekcsoport elvárásaihoz igazodik, hanem a rábízottak javát szolgálja. Ha az Úr küldte, az Ő nevében jön, akkor az Ő hatalma és szeretete el tudja végezni azt, amire a többi király képtelen volt. Benne, vele az Úr könyörül a népén. És a zsoltáros által megfogalmazott reménység Jeruzsálemben beteljesedett.

Áldott, aki az Úr nevében jön! Sokan sokféle indíttatásból jövünk, megyünk, s látunk másokat közeledni, érkezni hozzánk, nem mindig kedves eredménnyel. Az lesz áldott, aki az Úr nevében, tőle indulva, vele megbeszélt ügyben, az Ő szándékával, céljával és erejével érkezik. Áldott, akivel így az Úr érkezik oda, ahol talán meg nem nevezetten is utána sóvárognak, őt várják.

Imádság

Istenem! Köszönöm a Királyt, aki a nevedben jött, az én Uramat és Megváltómat. Segíts, hogy ahova ma mennem kell, én is küldetésedben járhassak, hogy áldott legyek. Ámen