"Ez a beszéd rejtve maradt előlük, és nem értették meg a mondottakat." (Lk 18, 34)

Mindent szeretnénk tudni, mindent szeretnénk érteni. Nehéz élethely az, amikor nincsenek válaszaink. Amikor csak kérdéseink, kétségeink vannak a minket körülvevő események kapcsán, de úgy érezzük, hiába ostromoljuk az eget kérdéseinkkel, mégsem kapunk válaszokat. El van rejtve előlünk. Ezt is tudni szeretnénk! Miért, miért nem érthetjük meg? Miért titkolózik az Isten? Ebben a történet egy választ kaphatunk, de ez korántsem csak az egyetlen válasz. Érdekes látni, hogy valójában nyíltan elmondja Jézus, hogy mi fog történni, csak a tanítványokhoz nem érkezik meg, nem fogják fel valódi értelmét. A tanítványok még nincsenek felkészülve arra, hogy megértsék. Már egy ideje Jézussal járnak, de még mindig inkább csak sejtik, mint tudják, hogy ki ő. Mi Jézus valódi küldetése, mi a valódi célja. Látják, ahogy betegeket gyógyít, ahogy csodásan megvendégel ötezer embert, ahogyan tanítja a sokaságot, ahogyan szembeszáll a farizeusokkal. Látják, érzik, hogy hatalma van. De honnan van ez a hatalom és mi végre? Nem tudják. Várják a Messiást, a szabadítót, aki felszabadítja Izraelt. De csak a földi jelenben tudnak gondolkodni, tér- és időkorlátok közé zárva: eltörli a rómaiak uralmát, felszabadul a nép. De Jézusnak ennél jóval nagyobb ívű küldetése van: az egész világot jött felszabadítani bűnei alól, hogy aki hisz ő benne el ne vesszen.

Azt is érdemes kiemelni, hogy a legszűkebb körhöz beszél, azokhoz, akik igazán közel állnak hozzá, mégsem értik meg a beszédében rejlő szabadító örömhírt. Lehetünk ezzel mi is így: már követjük őt egy ideje, olvassuk igéit, keressük akaratát, s mégis vannak nyitott kérdéseink. Lehet, már válaszolt, csak nem nyílt meg az értelmünk a válasz előtt. Lehet, még nem vagyunk felkészülve. Hogyan tudunk hát felkészültté válni? Emberileg többet nem tehetünk: élő kapcsolatban maradunk vele, olvassuk/hallgatjuk igéjét, imádkozunk, keressük akaratát, s bizalmunkat belé helyezzük. Ehhez hozzátartozik az a bizodalom is, hogy válaszokat kapunk, amikor elérkezettnek látja az időt. A tanítványok példája adhat türelmet a várakozáshoz, eljön az az idő.

Imádság

Drága Istenünk! Szeretünk irányítani, szeretjük kézben tartani dolgainkat, szeretjük ismerni a miértekre adott válaszokat. De vannak életünknek olyan részei, amelyeket bármennyire szeretnénk magunknál tartani, valójában csak a te kezedben vannak jó helyen. Engedd, hogy nyugodt szívvel rád bízzuk! Segíts minket elengedni, bízni, egyedül benned remélni, hogy te valóban tudod mi a jó nekünk. Engedd hittel mondanunk: Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené. Ámen.