„… dicsőítette Istent”

Nagyon sokszor mi magunk is “belegörbülünk” az életbe. Meghajlítják életünket a terhek, a munka, a szégyen, a gyász, a testi-lelki fájdalmak… a bűneink. Sokszor úgy érezzük, hogy az a tanács, hogy majd az idő mindent begyógyít, nemhogy segítség lenne, inkább még nagyobb teher. Az időben bízva csak még nehezebbek a hordozott terhek, a gyógyulást várva még fájóbb az éveken át cipelt szavak, mondatok hordozása. Nem jó nekünk ebben a görbületben létezni, valahogy tudjuk, hogy a Teremtő nem erre alkotott bennünket. Jézus Krisztusnak azonban van hatalma, hogy mindent egyenesbe hozzon, kiegyenesítsen bennünket… Megegyenesedhetünk az Ő kegyelmében. Az Ő közelsége, szeretete, gondviselése csodákat tehet a mi életünkben is. Pont úgy, mint a felolvasott igében megismert történetben a tizennyolc éve beteg asszony esetében. Milyen csodálatos a gyógyulás, a helyreállás! Az „egyenesbe tétel”! Sokszor azt gondoljuk, hogy ha valamit helyre kell tenni, vagy hozni, az mindig fájdalommal, veszteséggel, a komfortzónánkat elhagyó dologgal kell járjon. Jézus Krisztus maga az út, az igazság és az élet. Nekünk már nem kell szenvedni, kínlódni, bűnhődni az „egyenesbe tétel”-lel, mert van Valaki, aki mindezt magára vállalta. A keresztfa által kiegyenesedhet az életed! Viszont, ha “egyenesbe jöttünk”, nem maradhat el a hála, az Isten dicsőítése… mert szívünk mélyén pontosan tudjuk és érezzük, hogy ezt nem magunknak köszönhetjük… ez nem a mi érdemünk… ez a kegyelem, az a mennyei gyógyítás, ez áldás. Persze, ha csoda történik, mindig megerősödnek a tagadó hangok, akik nem tudnak veled együtt örülni, akik nem tudnak hálát adni, akik nem tudják Isten hatalmát elismerni. Ezek az emberek megtorpannak a körülményeknél, a kifogásoknál, a lényegtelen dolgoknál, mert a lényeget nem akarjak látni, nem szeretnék felismerni, elismerni. De az igazság megszégyeníti őket, mint ahogy a történetben is olvashatjuk. Jézus maga az Igazság… vele szemben megszégyenül a hamisság, hazugság, tagadás. Adja Isten, hogy mi is hasonlóan megtapasztaljuk az Ő igazságát, mely megigazít és meggazdagít minket, szívünket és életünket. Ez az igazság és ez a hála késztet arra, hogy dicsőítve az Istent ezután már csak Őnéki éljek.

Imádság: „Egyenes az út az Atyához, Jézus Krisztus által! Ezért áldunk, dicsérünk és dicsőítünk mindenható Istenünk. A szégyenből megbocsátást, a kivetettségből szeretetet, a panaszból hálaadást, a kételkedésből dicsőítést adsz az életünkbe. Helyreállítod a helyreállíthatatlant és megoldod a megoldhatatlant. Ami az embernek lehetetlen, előtted nem akadály!” Ámen