„Most azért kelj föl korán reggel urad szolgáival együtt, akik veled jöttek! Keljetek föl korán reggel, mihelyt kivilágosodik, és menjetek el!” (10)

Mi lett volna, ha Dávidot nem küldik haza a csata előtt a filiszteusok, lehet jobb ezt inkább nem tudni. Viszont nagyon érdekes, hogy ki is beszél itt Dávidhoz. Ákis, a filiszteusok királya, vagy mégsem? Isten néha elég érdekes szinkronhangot választ magának. Egy olyan ember, mint Ákis bizonyára tudtán kívül mondja el az Úr akaratát Dávidnak, de Isten felfoghatatlan csodája, hogy Ő így is el tudja juttatni az akaratát az emberhez.

Egyrészt azért nagyin érdekes ez, mert Saul kétségbeesésében mindenféle úton módon próbálta kitudakolni az Úr akaratát aztán neki nem válaszolt. Persze, mert a kétségbeesett ember belül már ordít, tele van önmagával a bajával, a rémületével, így nagyon nehezen hallja meg a halk és szelíd hangot. Dávid viszont ismerte ezt a hangot, és az a szituáció, amibe belekeverte magát bűn volt ugyan, de az Istenre figyelő embert ilyenkor jelekkel figyelmezteti az Isten, és ha az életünket az Ő közelségében éljük nagy esély van rá, hogy időben felfigyelünk a figyelmeztető szóra. Nincs ember bűn nélkül, a mi Urunk pedig tudja ezt, és ha ráfigyelünk meghallhatjuk az Ő figyelmeztetését, még mielőtt késő lenne.

Másrészt az, hogy Isten Ákison keresztül szólal meg int bennünket még valamire, ahogyan az is példás, hogy Dávid hallgat is a szóra. Mondhatnánk, hogy miféle dolog már, hogy Dávid ilyen engedelmesen hallgat a filiszteusok királyára, ám éppen az a baj, hogy mi sokszor olyan makacsok vagyunk, hogy nem hallgatunk senkire, akkor sem, ha kellene. Van, hogy Isten akadályokat gördít elénk, hogy megértsük nem kell nekünk arra mennünk. Lehet, hogy emberileg jó útnak tűnik, lehet, hogy jó lehetőségnek gondoljuk, és lehet, hogy sokak számára sikeres ez az út, de nekünk nem kell, sőt nem szabad ezen járnunk. Mondjuk úgy, hogy ilyenkor Isten nem riad vissza a legkülönfélébb eszközöktől sem, mert számára az a fontos, hogy bennünket megmentsen a bűn hatalmából. Lehet egy betegség, lehet egy törött láb, egy árulás, egy rosszindulatú cégvezető, egy filiszteus király is Isten eszköze. Ahogyan Isten nem riadt vissza attól sem, hogy az Ő egyszülött Fiát adja a megmentésünkre. Ha elutasításra, zárt ajtókra, árulásra lelsz figyelj arra, hogy vajon tényleg szükséged van arra, amit el akarsz érni, vagy ez csak a te vágyad volt és nem az Isten akarata.

Imádság:

Seregek Ura! Magasztallak Téged, mert kijelentetted magadat mint az Igében, mert Te vagy a Magváltó, a Szabadító, a Győzedelmes Úr. Köszönöm, hogy hangodat hallhatom, hogy szavadat megérthetem, hogy szólsz hozzám. Kérlek add, hogy megérthessem akaratodat akkor is, mikor nehéz, hogy az akadályokon ne fejjel akarjak áttörni, hanem megérthessem, ha kell azok által is a Te útmutatásodat. Add Szentlelkedet, hogy általa mindazok is hozzád kerülhessenek közel, akik ma még nem süketek Téged meghallani. Krisztusért, a Feltámadott Úrért kérlek. Ámen.