„Megkérdezte Saul az Urat, de az Úr nem válaszolt neki sem álomban, sem az úrímmal, sem a próféták által.” (6)

Szorul a hurok. Ilyenkor már jó lenne valami segítség. Aztán nem válaszol az Isten. Eddig nem kellett, mert volt mivel eltölteni az időt, Dávidot üldözni, dühkitörésekkel másokat terrorizálni. Most viszont jönnek a filiszteusok. A sok elfoglaltság között eddig erre nem volt idő felkészülni. Ilyenkor jól jönne egy Isten, hogy gyorsan helyre lehessen hozni az évek alatt felhalmozott hibák következményeit, és Isten szeretetében megnyugodva szépen visszatérni ahhoz, ami eddig is fontosabb volt Istennél. Lehetne folytatni Dávid halálra keresését, a hatalomféltésből származó mindennapi praktikákat, az Isten nélküli életet. Aztán Isten nem hajlandó válaszolni. Mi ilyenkor a megoldás? Természetesen nem a saját hibáim, elhibázott döntéseim beismerése, az túl megalázó lenne, meg lassú is, meg fájdalmas is. Biztos van valamiféle rövidebb út. Majd a halottidéző megoldja. Aztán a halottidézőnél is azzal kell szembesülni, hogy itt igen nagy a baj. Mintha ezt eddig nem tudtuk volna. Mi marad ilyenkor? A kétségbeesés, a végső lelki összeomlás.

Istent nem lehet csak úgy leakasztani a szögről, aztán ha már nincs rá szükség visszaakasztani a helyére, hátha kell még máskor is. A katasztrófa, a baj, a félelmetes helyzet éppen abból következik, hogy eddig távol voltunk Istentől, és tévútra jutottunk. Minél messzebb voltunk eddig Istentől, annál nehezebb lesz ismét meghallani a hangját, mert már csak a magunk hangjára tudunk figyelni, az Övére nem. Mi ilyenkor a megoldás. Semmiképpen sem az, hogy könnyebb utakat keresve még messzebb megyünk az Úrtól és szaladunk halottidézőkhöz, jósokhoz, divatos vallásokhoz, életmódtanácsadókhoz. Nem erre van ilyenkor szükség, hiszen éppen az a baj, hogy messze kerültél lélekben az Istentől, így hozzá kell menned. Kiáltanod kell, leborulnod és bűnt vallanod. Szükséged van a testvéri közösségre, az Igére, az imádságra, a böjtre, mert ott van az ösvény, amelyen visszatalálhatsz hozzá az egyetlen gyógyítóhoz, aki lelked baján segíteni tud. Keresd Őt, kiálts hozzá szüntelen, és ne keresd a rövidebb utakat, hanem engedd, hogy Ő mutassa meg mi az, ami elszakított tőle.

Imádság:

Felséges Isten! Magasztallak téged, mert a Te kegyelmed és jóságod határtalan. Köszönöm, hogy mikor nehéz az élet terhe, mikor a bűnök terhe alatt összeroskadok, Téged akkor is megtalálhatlak. Add, hogy ne keresselek máshol. Add, hogy mikor úgy érzem távol vagy, úgy tapasztalom, hogy nem válaszolsz, tudjak végre hangosan és őszinte hittel felkiáltani: Uram segíts, mert nélküled elveszek! Adj Uram mellém testvéreket, add Igéd világosságát, hogy megláthassalak. Add, hogy mikor mások tévednek el, melléjük tudjak állni, és vezethessem őket hozzád. Krisztusért, az áldott Orvosért kérlek. Ámen