„Mit gondoltok? Azok így feleltek: Méltó a halálra!” (66)

Éjszaka, bizonyítékok nélkül, lefizetett tanúkkal és alaptalan vádakkal a Nagytanács elítélte Jézust. Nem amiatt, mert Jézus rosszat tett vagy mondott volna, hanem az alapján, amit mások mondtak vagy gondoltak róla. Nem illett abba a képbe, amit Isten akaratának „hivatalos” értelemzői megrajzoltak.

Sokaknak hamis képe volt Istenről és az Ő Fiáról is abban az időben. Próbálták belelátni a szélsőséges nacionalistát, varázslót, földi vágyaik beteljesítőjét, pedig Ő nem volt más, mint Isten mindvégig engedelmes Fia. Így viszont nem kellett a menny ajándéka, ezért halálra méltónak tekintették.

Ma is élnek hamis képek Jézussal kapcsolatban: csak egy nagyszerű tanító, egy választható példakép a sok közül. Csak egy megszületett csecsemő, akit a jászolba ragasztunk karácsonykor, vagy egy kivégzett szegény, ártatlan ember, akivel oly igazságtalanul elbántak és sajnálni kell reggeltől estig nagypénteken.

Nagy baj, ha azzal töltöd az idődet, hogy az egyéni elképzeléseidet megpróbálod Jézusra kivetíteni. Ha egyéni tévelygésidet, agyszüleményeidet az Ő akarataként mutatod be és még igéket is kiragadsz hozzá, akkor nagyobb a baj, mint hinnéd.

Inkább ismerd meg Őt az Írásból. Szeresd Őt magát, a mindvégig engedelmes Fiút, aki halálával, feltámadásával neked és nekem életet adott. Őt magát keresd és ne azt, amit adni tud, vagy adhatna.

Engedd, hogy Ő rajzolja meg előtted és benned a saját képét. Ne hallgass azokra, akik Jézusról beszélnek, de Biblia még nem volt a kezükben! A magad készítette hamis kép kivétel nélkül, előbb vagy utóbb ítélethez, haraghoz, elsodródáshoz vezet. Pedig pont ezt nem szeretnéd.

Sose gondold magad hivatásos értelmezőnek, mint ahogy Jézus korának vallási vezetői tették. Az Isten Lelkének van szabadsága arra, hogy aki kéri és az igét olvassa, annak megnyitja az üzenetet is. Legyen ez a mai imakérésed: Jöjj Szentlélek Úristen, taníts és vezess a keskeny úton!