„Akinél pedig tövisek közé hullott, hallja az igét, de e világ gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, és nem hoz termést.” (22)

A magvető vet, és egyetlen célja van csupán: hogy a mag termést hozzon. Nem az a kérdés, mikor, vagy mennyit, hanem az, hogy terem-e vagy nem. Jézus négyféle embertípust sorol fel, annak megfelelően, ki hogyan reagál, ha találkozik Jézus jó hírével.

Van, akiről lepereg, semmilyen hatással nincs rá, mint a keményre taposott földről a mag. Van, aki nagy lelkesedéssel fogadja, de még vagy már nincs előkészítve a talaj, nincs fellazítva, nincs megtisztítva a kövektől, és amikor kellemetlen helyzetek, konfliktusok adódnak a hite miatt, inkább hagyja is az egészet. Van a jó föld, amelyben a mag termést, gyümölcsöt hoz, akár százszoros mértékben.

De vannak a tövisek. Amik között nem terem gyümölcsöt egy szárba szökkenő növény. Ezek a tövisek pedig – ahogy Jézus kifejezettem megmondja, „e világ gondja és a gazdagság csábítása”. Melyik földben ne lenne némi gyomnak a magja? Melyik szívben ne lenne ott az aggodalom a jövendő dolgok miatt, vagy a vágy, hogy egy kicsit hosszabb legyen az a takaró? Esetleg mindig még egy kicsivel hosszabb? Jézus azt mondja: ha ezek a gondolatok szárba szökkennek, gyorsabban fognak nőni, mint a jó mag, és konkrétan megfojtják, hogy terméketlenné válik.

Máshol is olvasunk az aggódásról: „Ne aggódjatok tehát, és ne kérdezgessétek: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk? – vagy: Mit öltsünk magunkra? Ilyesmikért a pogányok törik magukat; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre.” (Mt 6,31-32) Itt pedig Jézus már kifejezetten azt mondja: az aggódás nem csak fölösleges, de veszélyes is: elveheti az élet lényegét, a gyümölcstermés lehetőségét.

Több más helyen szól a gazdagság csábításáról is: „Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek.” (Mt 6,33) „Én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” (Jn 10,10) „Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket fogja gyűlölni, a másikat pedig szeretni, vagy az egyikhez ragaszkodik majd, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.” (Mt 6,24) Lényegében mind ugyanazt mondják el, mint a magvető példázatában is áll: ha a pénz szükségesből központivá, eszközből céllá válik, meg fog fulladni az evangélium. Jézus megígérte, hogy mindenütt, mindenkor, minden szükségessel rendelkezni fogunk, amíg a célunk az marad, hogy a kegyelem evangéliumának gyümölcseit teremjük.

Megváltó Úr Jézus Krisztus! Kérlek, segíts eljutnom a bizalomnak arra a szintjére, ahol nem jelent már napi küzdelmet az élet gondja és a gazdagság csábítása. Kérlek, nevelj fel a hitben, hogy teljes lényemmel elégedett legyek a mával, és elhiggyem: holnap is bőségben fogok élni minden jó cselekedetre! Ámen.