„Magához hívta a tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak mindenféle betegséget és erőtlenséget.” (1)

Ady Endre, 1899. 12.23.-án keltezett vers részletében a korabeli világ diagnózisát így foglalja össze a szeretet nagy ünnepének előestéjén:

„Ma ugy kén', hogy egymást öleljék
Szivükre mind az emberek -
De nincs itt hála, nincs itt béke:
Beteg a világ, nagy beteg...

Kihült a szív, elszállt a lélek,
A vágy, a láng csupán a testé;
Heródes minden földi nagyság,
S minden igazság a kereszté...
Elvesztette magát az ember,
Mert lencsén nézi az eget,
Megátkozza világra jöttét -
Beteg a világ, nagy beteg...

Ember, ember ellen csatázik,
Mi egyesítsen, nincsen eszme,
Rommá dőlt a Messiás háza,
Tanítása, erkölcse veszve...
Óh, de hogy állattá süllyedjen,
Kinek lelke volt, nem lehet!
Hatalmas Ég, új Messiást küldj:
Beteg a világ, nagy beteg!...

Megfáradás, kudarc, kiégés, lelki megerőtlenedés, mentális majd testi tünetegyüttesek és betegségek sokadalma erősíti meg bennünk, 2024 nyarán a költő meglátását, hogy beteg a világ, nagyon beteg. Ez a betegség ott van a közösségekben, a közéletben, az egyházban és gyülekezeteiben, egyéni, családi életeinkben egyaránt. Pál a Róma 3:10-ben erről így ír fájdalmasan: „ Nincs igaz ember csak egy sem!” Ez azt jelenti, hogy mindenki elveszítette az épségét a bűn nagy gátszakadásakor, ami mindent vitt. Az élő Istennel való közösségünket, testi, lelki, szellemi harmóniánkat, az egészségünket, az „egész”-ségünket. Csodálatos a magyar anyanyelvünk, amely az betegséget és erőtlenséget az egészség, az épség, a teljesség elveszítéseként fogalmazza meg. Jézus ezért hangsúlyozza, hogy nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, akik magukat egésznek, tökéletesnek, megfogyatkozás nélkülinek látják. Jézus a betegekhez jött és jön ma is. Azokat tudja meggyógyítani, akik felismerték és meglátták, belátták beteg, hiányállapotoktól szenvedő életüket. Ez motiválja őket mozdulni, indulni Jézus felé, mint Megváltójuk, Gyógyítójuk és Szabadítójuk felé. Jézus elhívja tanítványait, ismeri fogyatkozásaikat, testi-lelki betegségeiket, de kész őket meggyógyítani, hatalmával felruházni, és gyógyító szolgálatba állítani, hogy menjenek el és gyógyítsanak mindenféle betegséget és erőtlenséget, amely a bűn következménye a világban. Gyógyul e tőled a családod, a munkatársaid, a barátaid élete, vagy megbetegítő életet élsz? Szorongásaink, aggodalmaink és félelmeink, negatív gondolkodásunk megbetegítik a mindennapjainkat és a környezetünket is. Amikor engedjük, hogy a világ lelke és tisztátalan lelkei szorongassák mindennapjainkat, ez lelkünk beteg állapotát jelzi. János evangéliumának 14. részének 21. versében ezt olvassuk: ” Ha valaki szereti az én igémet, azt az én Atyám is szeretni fogja, elmegyünk hozzá és lakást készítünk magunknak nála.” Amikor engeded a napi igeolvasás csendességében, hogy Jézus gyógyító szava által lakozást vegyen az életedben és ugyan az az indulat legyen meg benned, amely Jézus Krisztusban is megvolt. Jézus jelenléte, Igéje és Szentlelke által formálni, gyógyítani fogja életedet testestől és lelkestől. Szentlelke által kitölti lelkedbe szeretetét. Építőek, gyógyítóak lesznek a szavaid, amelyek felüdülést hoznak a veled együtt levő embereknek. A 2. Mózes 15:26-ban azt olvassuk: „Én az Úr vagyok a te gyógyítód!” Jézus megakarja gyógyítani életedet, tanítványává szeretne téged tenni, hogy Jézus megváltó szeretetében megváltott és meggyógyított tanítványaként az Ő erejével vidd ma is megváltó és gyógyító szeretetét. Vidd a bűnben megerőtlenedett és megbetegedett, tisztátalan lelkek által lelakott és megbetegített világba, közösségekbe, a közéletbe az egyházba és gyülekezeteibe, a családodba, és a munkahelyedre. Aki meggyógyult, csak az tudja milyen betegnek lenni, és milyen csodálatos dolog meggyógyulni a legnagyobb Főorvos, az Úr Jézus által. Ne feledd el Őt ma áldani és magasztalni, gyógyító hatalmáért. Tégy bizonyságot szabadító erejéről, mert a gyógyulás az Úr Jézus Krisztus kegyelmi ajándéka, amelyet e sorok írója is megtapasztalhatott, és amiért örökké áldom Jézus nagy nevét. Imádkozzunk a gyógyítás szolgálatát végző mai tanítványokért és az egészégügyben dolgozókért, hogy Isten gondviselésének eszközeiként minden beteg és gyógyulni vágyó emberhez eljuthassanak és közel vihessék a betegekhez Jézust. Uram, bárcsak én is áldott eszközöd lehetnék ma gyógyító szolgálatodban!

Teremtő Istenünk, édes Atyánk nékünk! Hatalmas vagy, irgalmad nagy: / Ínségemben, szükségemben, kérlek, engem ne hagyj! Szívem benned bízik, hozzád fohászkodik; Nézz csendesen, kegyelmesen, Fájdalmimon, bánatimon könyörülj kegyesen. Tudom, hogy kegyelmed enyhít mindeneket, Bús szíveket, sebeseket, Szegénységben, betegségben ellankadt fejeket. Jelen van az idő, hogy te, jó segítő, Meghallgatod siralmimat, Nékem adod tanácsodat, mert tudod sorsomat. Megváltó Istenünk, szabadító Urunk: Vagy paizsom, fő orvosom, Reménységem, üdvösségem és gyönyörűségem. Azért, ó, Jézusom, legbölcsebb orvosom, Siess, siess, és lelkemnek, Segítője légy testemnek, elepedt szívemnek! Nálad lehetetlen, tudom, semmi sincsen. Nyújtsd kezedet: bús szívemet, Erősítsd bágyadt lelkemet, mert áldlak tégedet. Szentlélek Istenünk, vigasztaló Urunk: Bátoríts meg, oltalmazz meg, / Igaz hitben, szerelmedben minden jókkal áldj meg! Keresztemben tűrést, adj boldog szenvedést, Hogy abban ne zúgolódjam, És búban ne tántorodjam, hozzád folyamodjam. Légy erős gyámolom, csak rád támaszkodom. E világi életemben, Halálom után mennyégben véled legyek. Ámen.

Református Énekeskönyv, 237. dicséret