„Boldogok…” (3,4,5,6,7,8,9,10,)

Egy lelkipásztorral történt, hogy előadás tartására kérték meg a boldogságról. Az időpont közeledtével idejében elkezdett olvasni a témához, és gondolkodni azon, hogy mit üzen erről Isten az embernek. Pár nap múlva érkezett meg a szövettani vizsgálati eredmény arról, hogy rosszindulatú daganata van. Egyszerre szembe találta magát az élet legnehezebb kérdésével: most is boldognak tudod-e vallani magadat. Gyötrelmes lelki harc után ki tudta mondani, hogy igen. Meghallotta a boldogmondásokból, hogy Jézus mondja boldognak őt, s ez egyedül abban áll, hogy elszakíthatatlanul Őhozzá tartozik az élete.

A boldogmondások nem imperatívuszok, hanem indikatívuszok, kijelentő mondatok. Nem felszólítanak, hogy légy boldog, hanem egyszerűen Jézus annak mond. Ha elhiszed, hogy Jézus, Aki megváltotta az életedet, Aki felszabadított az halandó és nyomorult élet átkától, akkor hidd el azt is, hogy bizony ebben boldogan élhetsz. Nem szabad hagynod, hogy az életed esendősége megzavarja ezt a boldogságodat.

Bármennyire különösen hangzik, a boldogság nem a külső körülmények meglétének a kérdése, mégcsak nem is a belső lelkiállapoté, hanem hitkérdés. Jézus bizonnyal szándékosan nevezi boldogoknak azokat, akikről ezt a világon senki sem merné állítani. Ezzel Jézus azt kérdezi, hogy ki mellett döntünk, kinek hiszünk? Mindenki másnak, aki abszolút másban méri a boldogságot, vagy egyedül Őneki?

Nagyon kedves professzorom, mentorom így ír: „Jézus a szemedbe néz, és azt mondja: Boldog vagy. Így lelki szegényen, ahogy függsz Istentől, ahogy Hozzá mérten nincstelen és üres vagy; így könnyes szemekkel, vigasztalásra várva, így talán magányosan vagy lenézetten, így bűnösen, így békétlenséggel körülvéve – így a teljes boldogtalanság körülményei között boldog vagy. Hihetetlen, mégis igaz, mert Ő mondja, aki mindent megtett és megtesz, hogy ez valóság legyen. … A boldogság tehát hit kérdése, s nem függ a gondok nélkül, vagy az örömben eltöltött percek számától. Sőt ezektől egészen független.”

Jézus azért mond boldognak, mert pontosan Ő az, aki a boldogság minden feltételét megteremtette. Benne és általa Isten igent mondott Rád. Elfogadott Téged! Nem az számít, hogy a barátod, munkatársad, szomszédod, vagy bárki elfogad-e úgy, ahogy vagy, hanem az, hogy Isten elfogadott. Mert elfogadott. A boldogságkeresés abban áll, hogy az életünket a beteljesült létünk felől nézzük. Most boldog csak az lehet, aki abban leli a boldogságát, Aki már most képes részesíteni a teljességből. Jézus Krisztusban, akivel együtt Isten mindent nekünk ajándékozott.

Imádság:

Áldunk, Krisztusunk, hogy egészen odaadtad magadat nekünk, hogy e legnagyobb ajándék által megtartott, boldog életben részesíts minket. Ennél nagyobb örömünk nem lehet. Áldunk, hogy most újra megerősítetted a lelkünkben, hogy egyedül benned és általad lehetünk boldogok, és maradunk is mindörökké. Ámen