„Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy keresztelje meg őt. János azonban megpróbálta visszatartani őt.” (13-14a)

Miért érezte szükségét Jézus, hogy megkeresztelkedjen? Ráadásul a János által hirdetett bűnbánattal járó keresztséggel? Az tiszta sor, hogy nekem bűnbánatra és a bűnbocsánatra van szükségem, de Jézusnak? Mi ennek az értelme?

Keresztelő János sem értette a dolgot. Nem tartotta helyesnek, hogy Jézus általa megkeresztelkedjen, és a tiltakozásából azt feltételezhetjük, hogy valójában úgy érezte, hogy Jézusnak egyáltalán nem kell megkeresztelkednie. Azt mondta, hogy mindenkinek meg kell térnie és meg kell keresztelkednie, nem értette, hogy Jézusnak, Isten Bárányának, aki elveszi a világ bűneit, miért kellene ezt megtennie.

A válasz valójában egyszerű, ha megértjük Isten logikáját. Ugyanis Ő ebben is elénk jön, ebben is helyettünk cselekszik. Ez a keresztség nem Jézus bűneiért való „bűnbánat keresztség” volt, hanem a mi bűneinkért felvett „bűnbánat keresztség”. Ahogyan Jézus nem a saját bűneiért halt meg a kereszten, hanem a tiédért és az enyémért, úgy keresztelkedett meg a veled való sorsvállalásából érted és értem. Azzal, hogy elment Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjen, azzal, hogy csatlakozott azokhoz az emberekhez, akik beismerték bűneiket, akik megvallották, hogy az életük összezavarodott, üres és bizonytalan, és újrakezdésre van szükségük – lényegében nekünk, Jézus nyilvánosan megmutatta, hogy mit is jelent az Immánuel – Velünk az Isten fogalma. Isten velünk van; Isten eljött hozzánk; Isten csatlakozott hozzánk ebben a világban, emberi állapotunkban, emberi szorult helyzetünkben. Isten megérti, tudja, hogy milyen a bűnnel átitatott élet, és annak minden következménye számodra és számomra!

Élt egy Kagawa nevű japán misszionárius. 1909 karácsonyán, 21 évesen, elhagyta a kényelmes egyetemet, és Japán hírhedt nyomornegyedébe, Shinkawába ment, ahol 15 évig élt. Shinkawa a tolvajok, gyilkosok, prostituáltak, koldusok és szerencsejátékosok törzshelye volt - egy olyan hely, ahová még a rendőrség sem tette be a lábát. Tele volt városrész beteg emberekkel. Kagawa osztozott ezeknek a nyomorult embereknek a sorsában. Annyira, hogy megosztotta az ágyát a szembetegségben szenvedőkkel, így ő maga is megfertőződött és megvakult.

Ott a Jordánban Jézus megtette az első lépést a megváltásunk felé. Ő, aki bűntelen volt, belekeresztelkedett az emberi sorsba, hogy így szerezzen igazságot Isten előtt nekünk. A mi keresztünkre ment, a mi halálunkba és mi ítéletünkbe. Azért, hogy minket mindezektől megmentsen, megváltson. Ezért keresztelkedett meg.

Közénk valóvá lett, hogy Isten kegyelméből mi már arra törekedhessünk, hogy egyre inkább olyanok legyünk, mint Ő. A mi keresztségünk már az Ő megváltásának a pecsétje. A keresztségünk egyszeri esemény, amelynek befejezéshez egy életre van szükség.

IMÁDSÁG:

Uram Jézus, köszönöm, hogy alámerültél a Jordán vizébe. Köszönöm, hogy felvállaltad sorsom, furcsaságom és minden bűnöm. Kérlek munkáld bennem mindezért a hálát, és formálj minél jobban a saját képedre. Ámen