„Azután Jéhú megérkezett Jezréelbe. Amikor Jezábel ezt meghallotta, kifestette a szemét, feldíszítette a haját, és úgy ült ki az ablakba. Amikor Jéhú bement a kapun, Jezábel ezt kérdezte: Békés-e a szándékod, Zimrí, uradnak gyilkosa? Ő pedig fölnézve az ablakra így szólt: Ki az, aki velem tart? Akkor kitekintett két-három udvarnok. Ő megparancsolta: Dobjátok le!” (30-33)

Nehéz igeszakasz a mai. Tele van büntetéssel, gyilkossággal. Mai, 21. század emberei sokszor nem tudjuk, mit kezdjünk az ilyen ószövetségi történetekkel. Jéhut királlyá kenik és azt a megbízatást kapja, hogy ölje meg Ahazját a királyt, valamint feleségét Jezábelt.

Amiután Ahazjá meghal, Jéhu megjelenik a királyi udvarban, éppen Jezábelt keresi. Mit tesz a feleség?

„Amikor Jezábel ezt meghallotta, kifestette a szemét, feldíszítette a haját, és úgy ült ki az ablakba.”

Kozmetikázza a bűnt, olvastam valahol. Tudja, hogy milyen mélyre sülyedt a bűn mocsarában és még mindig nem a bűnbánattal foglalkozik. Eszébe sem jut, hogy bocsánatért esedezzen! Ellenkezőleg! Kifesti a szemét, feldíszíti a haját!

Ismerős? Elkenni a dolgokat, nem bevallani, megpróbálni másra mutogatni! Emlékszünk mi történt az első bűneset után? „Amikor aztán meghallották az ÚRisten hangját, amint szellős alkonyatkor sétált a kertben, az ember és a felesége elrejtőzött az ÚRisten elől a kert fái között. De az ÚRisten kiáltott az embernek, és ezt kérdezte: Hol vagy? Az ember így felelt: Meghallottam hangodat a kertben, és megijedtem, mert meztelen vagyok, és ezért elrejtőztem. Az Isten erre azt kérdezte: Ki mondta meg neked, hogy meztelen vagy? Talán ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél? Az ember így felelt: Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, ezért ettem. Akkor az ÚRisten ezt kérdezte az asszonytól: Mit tettél? Az asszony így felelt: A kígyó szedett rá, ezért ettem.” (1Móz.3,8-13.)

Mindenki bűnös csak én nem! Ezért elkezdjük a bűnt kozmetikázni!

Figyelmeztessen bennünket a mostani igénk, hogy ezt soha ne tegyük! Merjünk odaállni Isten elé, aki Krisztust adta bűneink bocsánatára és rendezzük elrontott életünket Vele és embertársainkkal, ha arra van szükség!

„Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem, töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal! Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem! Mert tudom, hogy hűtlen voltam, és vétkem mindig előttem van. Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz. Ezért igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted. Ámen!” (Zsolt.51,3-6.)