„Szolgái azonban odamentek, és így szóltak hozzá: Atyám, ha a próféta valami nagy dolgot parancsolt volna, azt megtennéd, ugye? Mennyivel inkább megteheted, amikor csak azt mondta, hogy fürödj meg, és megtisztulsz. Lement tehát, és megmerítkezett hétszer a Jordánban az Isten emberének a kívánsága szerint. Akkor újra tiszta lett a teste, akár egy újszülött gyermeké.” (13-14)

Naámán halálosan beteg lesz! Egy szolgálóleány, aki történetesen Izraelből került hozzá, segíteni szeretne neki, ezért megemlíti Elizeus prófétát, akit Izraelben úgy ismertek, mint aki képes ilyen helyzetben is segíteni. A hadseregparancsnok elindul, mert elhiszi, hogy ez a próféta őt is meg fogja gyógyítani. Különös út lehetett! Mennyi gondolat, elképzelés, hogy hogyan, mi módon fog ez megvalósulni. Aztán kiderül, hogy a próféta ki se jön, csak elküldi a beteget a Jordán vízéhez. Csak ennyi? Semmi kuruzslás, cselekedet, még imádkozás se?

Ilyen olcsó lenne a csoda? Ennyire nem kell érte semmit tenni, csak engedelmeskedni a prófétának? Ezt nehéz elhinnie, ezért elindul haza!

Eszembe jut ezzel kapcsolatban egy történet:

„Egy családnak feleslegessé vált a fagyasztója, ezért kitették házuk elé és ráírták: „Ingyen elvihető!”. Ott volt a kapuban heteken keresztül, de senkinek nem kellett. Aztán a tulajdonos gondolt egyet és ráírta a fagyasztóra: „35.000 forintért elvihető!”. A fagyasztót másnapra ellopták!”

Naámánnak csak meg kellett fürdenie a Jordánban és megtisztul! Ez neki kevés, de milyen jó hogy nemcsak izraeli szolgálólány volt a házában, hanem egy bölcs szolgája is, aki elkíséri az úton!

Mennyivel inkább!

Mit kellene tennem, hogy Isten szeretetét elnyerjem? Hányszor kell templomba mennem, úrvacsoráznom stb., hogy Isten megbocsásson?! Ismerős kérdések? Én nagyon sokszor hallottam már, sőt sokszor veszem észre magamon is, hogy beleesek ebbe a csapdába. Tennem kell valamit, hogy Isten szeressen! Cselekednem kell, a hit mellé minél több jót tennem, hogy a Mennyország állampolgára lehessek!

Nagyon hálás vagyok azokért az emberekért, akik ilyenkor figyelmeztetnek és megerősítenek, mint Naámánt is: van Valaki és „mennyivel inkább”! És hálás vagyok akkor is, amikor én lehetek az a szolga, aki ezt megvallhatom, ahogyan Pál apostol is írta az Efézusi gyülekezethez intézett levelében:

„Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” (Ef.2,8-9.)

„Mennyei Édesatyám! Köszönöm Neked minden ajándékodat! Különösen köszönöm, hogy kegyelemből, hit által van üdvösségem! Kérlek add, hogy élni tudjak ezzel a kegyelemmel, de soha ne éljek vissza vele! Ámen!”