„Elizeus megkérdezte tőle: Mit tehetek érted? Mondd meg nekem, mi van a házadban? Az asszony így felelt: Nincsen egyéb a te szolgálóleányod házában, csak egy korsó olaj.” (2)

Néhány órája kaptam egy üzenetet, egyik diákunknak meghalt az édesanyja! Sokat imádkoztam érte, tudtuk, hogy nagyon beteg, de reménykedtünk… Nemrég küldtem el neki egy üzenetet, pontosabban egy kérdést: „Mit tehetek érted?”

A kérdést feltenni könnyűnek tűnt, de azóta is azon gondolkodom, hogy valójában miben tudnék segíteni? Visszahozni már nem tudjuk, a fájdalom érzése az ott lesz a családban, az elválás elkerülhetetlen. Hol lehet megragadni a segítség lehetőségét?

„Mondd meg nekem, mi van a házadban?”

Kedves Olvasó! Elizeus segíteni akart ennek az asszonynak, de ezt úgy tudta megtenni, hogy a segítség adásba bevonta őt is.

Ahhoz, hogy Isten segítsen, nekem is aktívnak kell lennem. Az ötezer ember megvendégelésénél olvassuk: „Amikor Jézus észrevette, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, így szólt Fülöpnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek? Ezt pedig azért kérdezte tőle, hogy próbára tegye, mert ő már tudta, mit fog tenni. Fülöp így válaszolt neki: Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset. Egyik tanítványa, András, Simon Péter testvére így szólt hozzá: 9Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyi embernek? Jézus ezt mondta: Ültessétek le az embereket! Füves terület volt az. Letelepedtek tehát a férfiak, szám szerint mintegy ötezren. Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak.” (Jn.6,5-11.)

„Nincs egyéb…” – mondja az asszony Elizeusnak, aztán kiderül ez a legtöbb! Ha ennyi van, ezzel kezdünk, mondja a próféta, aztán kérjél még edényeket és cselekedd, amit mondok neked!

Ma Isten tőlünk is megkérdezi: „Mit tehetek érted?” És arra vár, hogy őszinte légy: fogalmazd meg a szükségedet, mondd el neki mire van szükséged! Mi az, amiben segítségre szorulsz? Aztán fogalmazd meg azt is, mid van ahhoz, hogy segíteni tudjon, de ne mondd azt, hogy az kevés! Ellenkezőleg, vedd elő azt a keveset: hit, ismeret, szeretet, kapcsolat terén és add oda Neki, majd várd meg a csodát!

Nála nincs lehetetlen!

„Mennyei Édesatyánk! Gondviselő Istenünk! Köszönjük, hogy sokszor úgy közeledsz hozzánk, hogy kérdezel. Kérdéseiddel pedig kihívsz bennünket a félelem, hitetlenség, szükségeink rejtekéből. Teszed mindezt azért, hogy segíteni tudj! Megvalljuk Neked, szükségünk van Rád! Mutasd meg hatalmadat és gondviselő szeretetedet a mai napon is rajtunk! Ámen!”