„Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ, mert nem ismerte meg őt.” (1)

Az Ige szerint az az igaz keresztyén, aki Isten gyermeke. Az az, aki Istentől született. Ez nem pusztán név, nem viszony, nem állapot, hanem fogamzás, születés, élet - Krisztusi élet, ami már elkezdődik itt és most. Igazi keresztyén az, aki Isten gyermeke, nem pusztán azért, mert Ő teremtette, hanem azért, mert újjászületett.

És ennek konkrét jelei is vannak. Például az, hogy a világ nem ismeri és nem ismer el azokat, akik Istentől születtek. “Azért nem ismer minket a világ, mert nem ismerte meg őt” - mondja János apostol. Nem jó dolog, ha nem ismernek minket, ha nincsenek ismerőseink, akik egy adott helyzetben tudnának nekünk segíteni. És ugyanígy, az elismerés hiánya, az, amikor nem értik mi az, amit csinálunk és miért csináljuk, ezek azt az érzetet keltik bennünk, hogy nem vagyunk elég jók. Amikor keresztyénként vagyunk jelen a világban és olyan dolgokat csinálunk, amik értelmetlennek tűnnek a kívülállóknak, akkor tapasztalhatjuk meg azt, hogy nem értenek és nem ismernek el bennünket, mint keresztyéneket. De ebből a nem-ismerésből, nem-értésből az következik, hogy Krisztus él bennünk, akit nem ismer a világ.

Merthogy Jézust ismerni nem pusztán annyit jelent, hogy ismerjük életének a történetét a Bibliából. Jézust igazán ismerni azt jelenti, hogy egy sokkal bensőségesebb kapcsolatom van vele. Nem csupán annyit, hogy hallottam róla, hanem azt, hogy Ő lelke által bennem él. Ez egy egészen másfajta ismeret.

Régi templomokba néha úgy szokott besütni a nap, hogy a fénycsóva a templomnak egy bizonyos pontját világítja meg. Amikor kívülről nézzük ezt a fénycsóvát, akkor láthatjuk ahogyan a porszemcsék kúsznak a fényben és az amúgy sötét templombelsőt is valamennyire látjuk. De ha nem kívülről nézzük ezt a fénycsóvát, hanem beleállunk a kellős közepébe és felnézünk, akkor egy egészen másfajta képet kapunk. A templom félhomálya eltűnik, a fény kitölt mindent és az ablakon keresztül megpillantjuk a külső világnak egy kis szeletét. Valahogy így van ez Jézus ismeretével is. Ismerhetjük kívülről, mint akik csak hittanórán meg káté órán tanultak róla. És ismerhetjük bensőségesen is, mint azok, akik életük minden történéseiben az Isten mindent átölelő szeretetét keresik. Igazi keresztyénnek lenni azt jelenti, hogy bensőséges viszonyom van Jézussal. Azt, hogy nem pusztán kívülről szemlélem őt, mert Ő lelke által bennünk él.

Imádság: Hálát adunk neked Úr Jézus, hogy te önmagadat adtad értünk, hogy új életünk lehessen. Hálát adunk azért, mert Te lehetőséget adtál, hogy ebben az új életben járva, már most itt egyre jobban megismerhessünk Téged. Kérünk Megváltó Urunk, bátoríts minket, amikor azt látjuk, hogy a világ nem akar Téged megismerni. Bátoríts minket, hogy életünk minden eseményében, az áldásokban és a tragédiákban egyaránt, megláthassuk a Te mindent átölelő szeretetedet, ami nagyobb és messze túlmutat minden földi viszontagságon. Vezess tovább minket a megismerés útján. Ámen.