"Mária ekkor elővett egy font drága valódi nárdusolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölte meg; a ház pedig megtelt az olaj illatával...." (3)

Közeledik a páska, az emberek Jeruzsálembe utaznak, hogy megtisztuljanak. A betániai testvérek ünnepi készülődésének ebben az évben része, hogy Jézus a házuk vendége. Ünnepi vacsorát ülnek, ünneplik a visszakapott életet és szeretetüket, odaadásukat, hálájukat ismét más-más módon fejezik ki Jézus iránt. Márta felszolgál, Mária újból elképesztő dolgot tesz. Hasonlót mint korábban, mikor leült tanulni Jézus lábához.

Az előző részben Márta szavakkal már megvallotta hitét és most itt Mária is bizonyságot tesz a maga módján, ahogy a szíve diktálja, cselekedetével.

Hirtelen mindenki megdöbben. Nem akármilyen olaj van Mária kezében, az ára és a mennyisége is rendkívüli. A még meglepőbb, hogy ez nem is egyszerű lábmosás, de nem is a hagyományos királyi felkenés, hiszen nem Jézus fejére önti az olajat. Áldozat, odaadás és alázat, leborulás, hódolat. Istennek, királynak kijáró bánásmód. Mária nagyon jól pozícionálja magát a Jézussal való kapcsolatában, ő szolgája csupán az életadó Úrnak, akiben a világ Királya van jelen, ezért is a szeretet extrém megnyilvánulása.

Böjtben vagyunk, jó és hasznos is, ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy mennyit ér nekünk Jézus? Mit áldozunk oda érte? Mi pazarlunk-e rá? Ha igen, akkor mit? Figyelmet, csendet, időt vagy energiát? Leborulunk-e előtte? Kifejezzük-e, hogy igen, tudjuk, hol a helyünk a vele való kapcsolatban? Átadjuk-e neki az irányítást?

Mária koncentrál Jézusra. Nem beszél, cselekszik.

Mi ebben a böjtben kire, mire koncentrálunk és mit teszünk?

Lehetőségből van bőven, általában akaratból van kevés.

Koncentráljunk mi is Jézusra! Legyen ő a fókuszunkban!

Ne féljük rápazarolni azt, amink most van, legyen az bármi, mert Ő ránk pazarolta a szeretetét!

Az olaj illata betöltötte a házat és Jézussal együtt mindenki érezhette azt, aki ott volt.

Adja az Úr, hogy a mi böjtben hozott lemondásaink, erőfeszítéseink is jó illatú áldozatként kerüljenek az Úr elé!

Imádság:

Istenünk, átadjuk neked az irányítást, feladjuk a tarthatatlan kontrollmániánkat.

Kérünk adj nekünk csendet, lehetőséget az igazi, mély elmerülésre benned!

Szeretnénk a helyes fókuszban látni Téged, szeretnénk igazán közel lenni Hozzád.

Ámen.