"Azt sem veszitek fontolóra: jobb nektek, hogy egyetlen ember haljon meg a népért, semhogy az egész nép elvesszen." (57)

Képtelenség ezt az igét ma olvasva nem az elmúlt hetek eseményeire is gondolni. Micsoda zavarodottság, fejtörés volt minden szinten a társadalomban és az egyházban! Ki bukjon meg, megbukjon, álljunk ki mellette, áldozzuk be, tegyünk valamit, kivárjunk, veszítsük el? Egyházi vezetők, lelkészek bárhol is futottak össze, ott előbb-utóbb erről szólt a diskurzus.

Őszintén megviselt minket: hol megdöbbentett, hol felháborított, hol elszomorított, hol együttérzésre késztetett. Mindez együtt. Tippelgettünk, találgattunk, milyen döntés születik majd. Igazság, erkölcs, nagy szavak. Sokat papolunk ezekről. Mi talajmenti papok csak reméltük, hogy helyes döntés születik majd meg ott, azon a szinten, ahová elvileg fel kellene néznünk, és ahonnan példát kellene vennünk. A döntés megszületett.

Igénkben Kajafás a nagytanács vezetőjeként, főpapként, mérlegel, kijelent és ezzel javasol. Hoz egy döntést és ráveszi a döntéshozókat, hogy hasonlóképpen gondolkodjanak. A nagytanács félelme túlzottnak tűnhetett. Azt gondolni, hogy ebből a helyi ügyből nagyobb, birodalmi ügy lesz a valóságtól messze állt? Mennyire volt jogos az aggodalom? Mi már tudjuk. A főpap nem sejthette, hogy mennyire ráérzett a jövőben történtekre, mert hát Jézus ügye világraszóló ügy lett. Nem állt meg a Birodalom határán, nem állt meg időben és térben.

Kajafás maga sem tudja, hogy Isten eszközévé lép elő, "nem magától mondta" olvassuk, de megjövendölte Jézus halálát, mint egy próféta. Mint főpap, éppen az áldozat bemutatására készül. De azt fel sem fogja, hogy az áldozat, az Isten Fia önként adja magát oda, és neki nincs hatalma elvenni életét, nem ő az, aki elveszi. Nem az ő döntése.

Jézus döntött: életét adja az övéiért. Kajafás is döntött, mindent megtesz, hogy elvegye azt. A Nagytanács is döntött, úgy tesznek, ahogy Kajafás javasolta.

Döntéseink hatással vannak másokra és azoknak következményei vannak. Kajafás döntése elindított egy folyamatot, innentől kezdve Jézus élete veszélyben van. Lázár feltámasztása kiverte a biztosítékot, nagyot szólt, és nem tetszett azoknak, akiknek hivatalból meg kellett volna tudni magyarázni, meg kellett volna tudni mondani, hogy ki ez a Jézus. Jézus olyat tett, ami megbotránkozást, félelmet okozott.

Kajafás nem volt könnyű helyzetben. A könnyebbik utat választotta, nem akart változást, nem akarta Jézusban a Messiást látni, a status quót akarta és ahhoz ragaszkodott.

Dönteni nem könnyű, különösen, ha sokak vannak ránk bízva és ha számolunk azzal, hogy döntéseink másokra is kihatnak.

Adja az Úr, hogy nekünk sikerüljön, az, ami szinte lehetetlennek tűnik, hogy mindig nála keressük a bölcsességet, hogy Ő legyen a Forrás, amiből szomjunkat oltjuk!

Imádság:

Urunk irgalmazz! Urunk kegyelmezz! Bocsásd meg rossz döntéseinket!

Add, hogy mindig a Te akaratod követése legyen a meghatározó az életünkben! Ámen