"Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (12)

Ki vagyok és miért élek? Mi a célja az életemnek?

Sokan keresik erre a választ. Van, aki sodródik. Nem igazán tudja, mit kezdjen magával, nem tud felmutatni valami különösebb életcélt, megelégszik a napról-napra éléssel. Mások sajátjuknak tekintik a társadalmi elvárásokat: tanulj, válassz jó szakmát, mire x éves leszel, akkorra mutass fel eredményeket: lakást, kocsit, házastársat, gyermeket. Olyannyira a gondolkodásunk részévé vált ez, hogyha valakinek nem sikerül ezek közül valami – mondjuk 30 éves korára – akkor mintegy beakadt magnószalag hallgathatja azoktól, akikkel találkozik: és mikor lesz gyerek? Mikor találsz már magadnak valakit? Keress már egy normális állást!

Ám a keresztyén ember valami egészen más célt és küldetést is kapott. Jézus azt mondja, hogy az Ő fényében kell élnünk!

Az Úr azt mondta önmagáról: “Én vagyok a világ világossága.” S ha ezt meghallom, akkor akaratlanul is eszembe jut Jézus másik mondása is: „Ti vagytok a világ világossága. Milyen különös ezt így egymás mellett hallani: „Én vagyok/ ti vagytok, a világ világossága.” Azt jelenti ez, hogy az az ember válik világossággá, akin át az Úr világossága fénylik, sugárzik tovább a világba. Megismerve Jézust nem élhetünk önmagunknak, önmagunkért, más célunk, Istentől való küldetésünk is lesz.

Talán eszünkbe jut Túrmezei Erzsébet verse, amelyben mesél egy gyermekről, aki az édesanyjával a templom díszes, festett üvegablakain nézte a 12 tanítványt. Kérdésére, hogy kik ezek, az édesanyja azt felelte suttogva: keresztények. Hittanórán aztán éppen ezt a kérdést tette fel a hitoktató: Kik azok a keresztények? A gyermek pedig egyszerű őszinteséggel felelte: "A keresztények olyan emberek, akiken átsüt a nap!"

Vajon átsugárzik –e rajtad Jézus fénye? Ma lesz –e valami, amit azért teszel, mert Jézus szeretete, megbocsátása, alázata, szelídsége, türelme átsugárzik rajtad? Annak, hogy olvastad, hallgattad ma az igét, annak lesz –e folytatása, vagy csak a magad lelkének akarsz egy kis békességet, megnyugvást, reménységet? A saját életedet szeretnéd helyrebillenteni? Csak magad számára szeretnél valamit kérni?

Vedd fel életed céljai közé: fény szeretnék lenni! Kívánom neked, hogy ma este, amikor imádságra összekulcsolod a kezed, akkor ismerj fel valamit, amit azért tettél, mert nem jársz sötétségben, hanem tiéd az élet világossága, s ezt nem tudtad magadban tartani.

Drága Megváltónk! Köszönjük, hogy fényt hoztál az életünkbe. Bárcsak képesek lennénk lefordítani ezt a mi életünk nyelvére, hogy mit jelentett számunkra az, hogy fényt hoztál ebbe a világba. Add, hogy ne legyünk önzőek, félősek, rövid emlékezetűek, hanem akarjuk és tudjuk továbbadni azt a szeretetet, kegyelmet, örömet, amit nálad megértettünk és megismertünk. Tetteink, szavaink és életünk által lehessünk Jézus, a te fényednek továbbadói, a Te meghosszabbított kezeid. Ámen