„De eljön az óra, és az most van, amikor igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres.” (23.)

Nyaralásuk ideje alatt egy család meglátogatott egy nagy katedrálist. Amint az épület felé tartottak, az édesanya azt mondta a fiának, hogy „Isten házába megyünk, ahol nagyon csendben kell lenned!” Bementek és leültek a katedrális hátsó részében egy padba. „Nézd, milyen díszes a szentély” – mondta az édesanya, majd kicsit később az apuka szólalt meg: „Látod azokat csodás festett ablakokat? Azt hiszem, hogy Tiffany-üveg.” És így folytatták még egy darabig. Aztán belépett a lelkész, megszólalt az orgona, a kórus énekelni kezdett, és elkezdődött az istentisztelet. A kisfiú ekkor teljesen összezavarodott, és odasúgta szüleinek, hogy: „Anya, apa, látom a lelkészt, látom a kórust, hallom az orgonát... de pontosan hol van Isten?”

Jó kérdés. Lehetséges, hogy a templom és istentisztelet minden elemére összpontosítunk, de valójában nem jutunk el Isten igaz tiszteletéhez. Talán a kisfiúhoz hasonlóan megfordultunk már olyan istentiszteleten, ahol imádkoztunk, énekeltünk, prédikációt hallgattunk és sok fülbemászó kortárs zene volt, de valahogy hiányoltuk Isten jelenlétét az egészből.

Jézus tanítása Isten imádásának lényegéről most a samáriai asszonnyal folytatott beszélgetésében hangzik el. A beszélgetés során Jézus épp az imént tapintott rá az asszony életének legsúlyosabb problémájára, és ennek hatására a nő kezdi megérezni, hogy akivel beszélget, különleges ember. Hirtelen témát vált. Azt nem tudni, hogy azért, mert kellemetlenül érezte magát, vagy azért, mert valóban érdekelte a dolog, de előhozza a korabeli istentiszteleti vitát. Bizonyos történelmi okok miatt ugyanis ellenségeskedés volt a samáriaiak és a zsidók között. Ennek egyik gyújtópontja pedig az volt, hogy hol kell Istent imádni, a Garizim-hegyen, vagy Jeruzsálemben? Ma ugyanez a vita, csak más nézőpontból. Hagyományos vagy kortárs (jelentsen ez bármit is) istentisztelet? Liturgikus vagy szabad forma? Legyen zenekar és hangszer, vagy kizárólag orgona? Stb. De valahogy mégiscsak az az érzésünk támad, amikor ilyenekről hallunk, hogy olyanok ezek a kérdésfeltevések, mint az asszonyé a kútnál. Nagy részük nem veszi figyelembe a lényeget.

Az igazi imádóknak Istent lélekben és igazságban kell imádniuk. Lélekben, azaz a belső lényünk legmélyén, a személyiségünk és az egész valónk átadásával. Igazságban, azaz az Önmagáról adott igaz kinyilatkoztatásoknak megfelelően, ahogy Jézus Krisztus által megismerted, mint mennyei Atyádat és ahogy a Szentírás és az igehirdetés által megismered akaratát életedben.

Az istentisztelet valódi, szívből jövő odafordulás, amely túllép a puszta formai kérdéseken, és az élő Istennel való találkozást várja. Nem az a fontos, hogy mi kapjunk valamit Isten imádásából, hanem az, hogy Istennek adjuk imádatunkat. És itt történik a csoda: amikor az istentiszteletben odaadod Istennek mindazt, ami vagy, akkor az istentiszteletből megkapod mindazt, amit Isten akar, hogy megkapj.

IMÁDSÁG: Mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy törött életünk legszebb küldetése, hogy Téged imádhatunk. Bocsáss meg, kérünk, hogy ezt a feladatunkat alig tudjuk betölteni. Kérünk, Szentlelkeddel tölts el minket, hogy gondolatainkkal, szavainkkal, minden tettünkkel Téged imádjunk!!Ámen