“"Eddig jól futottatok: ki akadályozott meg titeket abban, hogy az igazságnak engedelmeskedjetek?Ez a félrevezetés nem attól van, aki hív titeket.” Egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti" (7-8)

“A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.” Ez a mondat 1213-ban keletkezett, amikor magyar főurak merényletet készítettek elő II. András felesége, Merániai Gertrúd ellen. Ez a mondat nem csak a történelmi jelentősége miatt fontos, hanem azért is, mert tökéletesen bemutatja, hogy milyen fontosak az apróságok. Attól függően, hogy hová tesszük a mondatban a vesszőket, egészen más álláspontot, tartalmat fejeznek ki ezek a szavak.

Az élet más területein is nagyon fontosak az apróságok. Nem csak a szerződések apróbetűs részeire, nem csak a gépek apró alkatrészeire gondolhatunk, hanem az emberi kapcsolatainkban megmutatkozó apró gesztusokra, finom utalásokra, sokat jelentő pillantásokra és mosolyokra is. Ugyanígy egy-egy aprónak, jelentéktelennek tűnő gondolat, szó is egészen átformálhatja a napunkat, vagy akár az egész életünket is.

Pál apostol is egy apróságról beszél. Az egész kenyeret átformáló apró kovászhoz hasonlítja azt ami a gyülekezetben történt. Volt egy pár ember, aki úgy gondolta nem elég az amit Pál tanított a gyülekezetnek. Más irányba akarták téríteni a galatákat. Pál szavaiból azt olvashatjuk, hogy ez sikerült is nekik. Néhány ember, akik az egész közösséghez mérten kevésnek tűntek, sikeresen félrevezette a gyülekezetet és így ők már nem az igazságnak engedelmeskedtek. Sokszor azt gondolnánk, hogy nagy dolgok kellenek ahhoz, hogy ilyen drámai fordulatok következzenek be egy ember, vagy akár egy közösség életébe. De Pál nem beszél nagy tettekről. Sokkal hétköznapibb módon történnek ezek a nagy változások. Viszont nem szabad a hatásukat ezért lebecsülnünk. Nagyon sok múlik a kis dolgokon.

Ez egyrészt lehet ijesztő is. Félhetünk attól, hogy nem vesszük észre az ilyen apró változtatásokat és öntudatlanul minket is félrevezethetnek, mi is eltávolodunk az igazságtól. Azt mondhatjuk, hogy ez a félelmünk jogos. Tényleg sok apróságra kell ma is figyelni, különben rosszul járhatunk. Nagyon sok részletet meg kell ismerni ahhoz, hogy jó döntéseket tudjunk hozni. Emellett azonban van egy nagyon vigasztaló és reményteljes jelentése is ennek. Mégpedig az, hogy ha mi egy apróságon változtatunk, ha mi csak egy kicsit is tudunk tenni egymásért, annak nagyon nagy hatása lehet akár a saját, akár a közösségünk életében. Ha mi csak egy kicsit is jobban csináljuk, mint legutóbb, ha mi csak egy kicsit tudunk segíteni, ha mi csak néhány szót tudunk szólni, ha mi csak néhány percet rászánunk, az nem marad hatás nélkül.

Éppen ezért ma is előttünk a lehetőség, hogy a szabadságunkat arra használjuk, hogy csak egy kicsit jobbá tegyük a napunkat, a másik napját, a világot. Lehet hogy apróságnak tűnik, de ezeket az Örökkévaló Isten úgy meg tudja áldani, amit talán elképzelni sem tudunk. Éppen ezért mi is tegyünk meg mindent ma is, hogy betöltsük a legfőbb parancsolatot, szeressük felebarátunkat úgy, mint magunkat.