„Péter tehát lement a férfiakhoz és így szólt hozzájuk: Íme, én vagyok az, akit kerestek. Milyen ügyben jártok itt? Azok így feleltek: Kornéliusz százados, ez az igaz és istenfélő ember, aki mellett bizonyságot tesz az egész zsidó nép, egy szent angyaltól azt a kijelentést kapta, hogy hívasson téged a házába, és hallgassa meg, amit te mondasz. Ekkor Péter behívta és vendégül látta őket”

(21-23a)

Isten tökéletesen összehangolta a Kornéliusz és Péter körüli eseményeket. Miközben Péter imádkozott és látomást látott, Kornéliusz emberei már közeledtek a városhoz. Mialatt a látottak jelentésén töprengett, a férfiak megérkeztek a házhoz. Miközben még mindig a látáson elmélkedett, a Lélek közölte vele, hogy három férfi vár rá, akikkel habozás nélkül el kell mennie; majd amikor Péter lement hozzájuk és bemutatkozott nekik, azok elmagyarázták, hogy mi járatban vannak. Péter pedig szállást biztosított nekik éjszakára, holott körülmetéletlen pogányok voltak. Behívta őket! Világra szóló dolog történik! Péter és Kornéliusz történetével megkezdődik a keresztyén egyház külön fejezete, amikor kiárad a pogányság felé. Isten Lelke munkálkodik, árad két különböző hátterű férfi életében. Több szempontból is különböztek egymástól. Ami a származásukat illeti, Saul zsidó volt, Kornéliusz pedig pogány. Ha a kulturális hátteret nézzük, Saul tudós volt, Kornéliusz pedig katona. A vallásosság tekintetében Saul vakbuzgó, Kornéliusz pedig istenkereső. Ennek ellenére mindkettőjük életében erőteljesen munkálkodott Isten. Mindezek Krisztus evangéliumának erejéről és egyetemességéről tanúskodnak, amely még ma is „Isten ereje minden hívőnek üdvösségére, elsőként zsidónak, de görögnek is.” (Róm 1,16)

A sorsdöntő események sorában nagyon fontos kérdés volt az, hogy vajon mire megy Isten Péternél? Sikerül- e, s ha igen, hogyan, lerombolnia a benne mélyen gyökerező vallási ítéleteket? Péter pedig jól vizsgázik, hiszen tétovázás, kételkedés nélkül lement a férfiakhoz, akiket Kornéliusz küldött. Mert a pogányak is örököstársak, és ugyanazon test szerint foglyai és részesei az igazságnak a Krisztus Jézusban. Jézus hozta a világba azt a szeretetet, amelyik mindenkire érvényes, ezt a csodálatos tág ölelésű univerzális szeretetet, aminek Péter most hírvivője lehet.

A Lélek, aki jelen volt Péter életében, jelen lehet a miénkben is. Engedjük, hadd fújjon át, járjon át minket is a Lélek szele! Ez a Szél néha ellenszél. Időnként úgy fúj ránk, hogy alig tudunk megkapaszkodni! Jó is, ha nem kapaszkodunk meg, mert fújjon csak ki bennünket a régi életünkből, fújjon ki belőlünk minden bűnt, piszkot, nem odavaló dolgot! Néha olyan erős ez a Szél, hogy odaszorít a falhoz, életem bűneihez. Néha olyan erővel fúj, hogy elfújja fejem felől a házat, a régi életemet, elfúj embereket. Van, hogy új dolgokra tanít, máshová visz. De ha ez a Szél fúj, csodák történnek, mert ott Isten jelen van!