„…amikor Isten türelmesen várakozott Nóé napjaiban a bárka készítésekor. Ebben kevés, szám szerint nyolc lélek menekült meg a vízen át. Most pedig titeket is megment ennek képmása, a keresztség, amely nem a test szennyének lemosása, hanem könyörgés Istenhez jó lelkiismeretért a feltámadt Jézus Krisztus által, aki miután felment a mennybe, Isten jobbján van, és alávettettek neki angyalok, hatalmasságok és erők.” (20b-22)

Noé bárkájának története egy csodálatos mennyei mentőakciót mutat be, melyben az igazak és engedelmesek megmenekülnek, az Istentől elfordult emberek viszont odavesztek. Ott és akkor csak az menekülhetett meg, aki bement a bárkába ajtózárás előtt. Péter ehhez hasonlítva beszél a keresztségről, mint ami az Isten e világkorszakra adott megmenekülési lehetősége.

Ez úgy működik, hogy Krisztus vére, az Ő Szentlelke munkája nyomán megtisztít bennünket minden bűnünktől. Bizony komoly nyitottság és hit kell ahhoz, hogy valaki így tekintsen a keresztségre.

Mostanság e világ polgárai a keresztséget úgy látják, mint ami ürügy egy nagy családi rendezvényre, ahol lehet enni, inni és mulatni reggelig. Vannak, akik azért kereszteltetik meg a gyereket, hogy nagymama nyugodt legyen. Vannak, akik különféle babonákat kötnek a keresztség hiányához, de olyanok is, akik csak az óvodai vagy iskolai felvétel miatt hajtják igába a fejüket.

S keresztelkednek olyanok is akik tudják, hogy menthetetlenül szükségük van rá nekik is és gyermekeiknek is. Nem is arra az 1-2 dl vízre, hanem arra a kegyelemre, amit az egész kiábrázol. Mert bizony kegyelem az, hogy Isten lehetőséget biztosít a visszatérésre. Az első ember óta szakadék van Isten és ember között. A bűn, mint egy árok ott van a Szent és a világra születettek között. Egyszer ez az oldal, amin mi vagyunk meg fog szűnni. Eljön a vége. Aki azzal szembesül, hogy a pusztulásra ítélt oldalon áll, az elkezdi keresni a hidat, amelyen keresztül megmentheti az életét. Ez a híd Jézus Krisztus áldozata, sőt Ő maga. Isten kegyelme, hogy ezt a hidat még mindig nyitva hagyja. Sőt, hirdetteti először nekünk, majd pedig rajtunk keresztül másoknak az átkelés lehetőségét és szükségességét.

Gondold át, hogy te eddig hogyan álltál a keresztség kérdéséhez? Szokás, felesleges rítus, ürügy valami másra vagy egy olyan dolognak a kiábrázolása, ami nélkül örökre elvesztél?

Tudsz-e erőt meríteni a keresztségből, úgy mint Luther Márton? A hagyomány szerint még a szobája falára is ki volt írva: Meg vagyok keresztelve! Azaz: meg vagyok mentve a totális pusztulástól. Innen nézve minden földi próbatétel veszít a súlyából, mert Krisztusban elrejtett az életem.

S végül vedd számba még azt, hogy megkeresztelt emberként mennyire élsz ennek megfelelően? Házad népével együtt meg tudjátok-e élni a megváltottság örömét? Érződik és látszik-e ez az életviteleteken, szavaitokon, döntéseiteken?

Noénak bárkát adott az Isten a megmeneküléshez, 2000 éve pedig Fiát adta, hogy amíg le nem zárul a kegyelmi idő, addig legyen lehetőség a kapcsolat helyreállítására. Kívánom, hogy naponként éld át ennek a kapcsolatnak az áldásait!