„Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek. Az emberek ugyanis önzők, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek, szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint Istent. Az ilyenek a kegyesség látszatát megőrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják. Fordulj el tehát ezektől. " (1-5)

Teljesen jogosan kérik rajtunk számon keresztény hitünket és annak valóságos életformáló erejét. Szenteket keresnek, ezért azzá kell válnunk. Teljesen jogosan kritizálnak minket és kérdőjelezik meg hitelességünket, ha lagymatagok és erőtlenek vagyunk. Teljesen jogtalanul és igazságtalanul kérnek azonban számon rajtunk egyre többen olyan dolgokat, amik semmissé teszik Jézus szeretetből hozott önfeláldozásának értelmét. Hamis elvárásokkal szembesítenek és egyfajta torzult lelkületet kérnek számon rajtunk, miközben gyalázzák a Szentírást, Isten jóságát és a tiszta egyértelmű bibliai kijelentéseket és elvárják egyfajta hamis szeretet nevében, hogy mi mindezt toleráljuk. A bibliai üzenetet értelmező és összefoglaló hitvallásaink – akármikor is kerültek leírásra – mind alkalmasak arra, hogy iránymutatást adjanak számunkra. Nem ítélkezőnek, hanem az egészséges kereszténységhez, a bibliai kijelentéshez ragaszkodónak kell lennünk. Meg kell vizsgálnunk gondolkodásunkat, hogy az isteni üzenetet beszennyezte-e a jelenlegi világi gondolkodásmód vagy sem. Erre a megértett, örömmel megélt hitre van szüksége a mostani egyre inkább megőrülő világnak.