„Visszajelzés”

"Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért, amikor megemlékezünk rólatok imádságainkban; mert szüntelenül emlegetjük a mi Istenünk és Atyánk színe előtt hitből eredő munkátokat, szeretetből jövő fáradozásotokat, és a mi Urunk Jézus Krisztus felől táplált reménységetek állhatatosságát;" (2-3)

Pál apostol szívében különleges helyet foglalt el a thesszalonikai gyülekezet. Végig azt láthatjuk ebben a levélben, hogy nagyon erősen kötődött a gyülekezet tagjaihoz, és nagyon szerette őket. Hálás volt értük Istennek, és ezt el is mondta nekik, rögtön a levele elején. Azt írja nekik, megemlékeznek (azaz nemcsak ő, Pál, hanem a munkatársai is) róluk imádságaikban, hálát adva értük, emlegetve Isten előtt hitből eredő munkájukat, szeretetből fakadó fáradozásaikat, és az Úr Jézus Krisztus felől táplált reménységük állhatatosságát (kitartását). Konkrétan felsorolja itt Pál, hogy mi az, amit pozitívumként lát az életükben, és ami hálára indítja őt. Amiről jó beszélni az Istennel és jó beszélni egymással is! Amióta iskolába jár a fiúnk, azóta látom, mennyire fontos számára a dicséret. Mennyire várja, hogy ha valamit jól csinál, azért elismerést kapjon, és ez ösztönzi is őt. Úgy gondolom, nemcsak gyerekkorban fontos az elismerés, a dicséret; az egymás életében látható áldások, lelki ajándékok feletti öröm kifejezése, hanem felnőtt korban is. Hiszen bennünket is megerősíthet ez abban: jó úton járunk, biztathat arra, hogy ne adjuk fel, ha akadályokba ütközünk. Magyar reformátusként (s pláne lelkészként!) azt tapasztaltam, elég távol áll tőlünk az ilyenfajta pozitív visszajelzés. Félünk adni és elfogadni is. Talán félünk attól, hogy el ne vegyünk valamit az Istennek járó dicsőségből. Pedig Pál apostol szavait olvasva láthatjuk, hogy a thesszalonikaiakat nem önmagukért dicséri, hanem az Isten bennük végzett munkájáért, annak eredményeiért! Ergo: lehet ezt jól csinálni… A pozitív visszajelzés áldás annak, aki adja-hiszen észrevett valami jót, ami figyelemre méltó, és tud örülni neki!- s annak is, aki kapja, mert megerősítés, biztatás számára. Egy-egy jókor elhangzott dicséret szárnyakat ad! Neked ki és mikor jelezte utoljára azt, hogy valamit jól tettél/örül neked/hálás érted? Te kinek és mikor jelezted utoljára mindezeket? Kiket emlegetsz hálás örömmel Istennek imádságaidban?