A Református Bibliaolvasó Kalauz magyarázatos napi tápláléka.
„Mert sokakat meggyógyított, úgyhogy akiknek valami bajuk volt, hozzá tódultak, hogy megérinthessék. Amikor pedig meglátták őt a tisztátalan lelkek, leborultak előtte és így kiáltoztak: Te vagy az Isten Fia!” (10-11)
Magyar anyanyelvünk nagyon kifejező, amikor az egészséget úgy közelíti meg, hogy az egy olyan állapot, amelyben nincs megfogyatkozás. Egész, teljes, nincs benne hiányállapot. Sajnos élet éveink előre haladtával, vagy akár fiatalon is fájdalmas dolog szembe nézni átmenetileg vagy egy krónikussá vált, állandósult betegségnek köszönhetően, hogy már nem ép, nem teljes az életünk. Már van benne fogyatkozás.
Jézus korában nem voltak rendelőintézetek, háziorvosi ellátó rendszer, orvosi ügyelet és kórházak sem. Viszont volt számtalan gonddal és bajjal küzdő beteg ember, akárcsak napjainkb an. Jézus, ugyan tanítványaival visszavonul a tengerhez, ahová nagy tömeg követte nem csak a szokásos térségekből: Jeruzsálemből, Galileából, Júdeából, hanem Tírusz és Szidón pogányok lakta területeiről is. Mindenki Jézust keresi, ahogyan tudomást szereznek csodatételeiről. Azt olvassuk a Szentírásban, hogy akiknek valami bajuk volt mind hozzá tódultak, hogy megérinthessék. Az érintésnek nagyon fontos szerepe van emberi életünkben. Magukra hagyott, nevelőintézetekben felnövekvő gyermekeken figyelték meg, majd szorgalmazták a nevelőszülői hálózatok létrehozását és fejlesztését, hogy azok a csecsemők, akik kisgyermekkorukat nevelőintézetben töltötték el, testi-lelki fejlődésükben jóval elmaradtak a családi kötelékben felnövekvő társaiktól. A nevelőintézetben bármilyen odaadással is látták el az alkalmazottak a kisbabákat, sajnos nem jutott rájuk annyi minőségi idő, mint a családban felnövekvő kortársaikra, akiket ölbe vettek, szeretgettek, gyakrabban szeretettel és gondoskodással érintettek, cirógattak. Emberi életünk egészséges fejlődéséhez, életünk minden egyes szakaszában szükségünk van a szeretetből fakadó, elfogadó, bátorító érintésre. Azt is mondhatnám, hogy a lelkünket is megérintő gyógyító szeretetre. Mennyire tudunk sóvárogni egy szeretetből fakadó gesztusra, egy bátorító ölelésre, a közelségre és az érintésre.
Mennyire vágyakozhattak ezek az emberek Jézus után, hogy ők maguk veszik át a kezdeményezést, keresik Jézus közelségét, hogy megérinthessék. Ismerjük mindnyájan a vérfolyásos asszony történetét. Asszonyként és betegként nem merte Jézust megszólítani, a vele együtt vonuló nagy tömeget megállítani. Arra viszont bátorságot kapott a hit által, hogy Jézus közelébe férkőzzön és erősen hitte, hogy ha csak a ruhája szegélyét érintheti meg Jézusnak, meg fog gyógyulni. Felismerte Jézus jelenlétének hatalmas kegyelmi ajándékát, amit meg kellett ragadnia, nem engedhette el ezt a lehetőséget, ez már pótolhatatlan veszteség lett volna a számára. Amikor megérintette Jézus ruhájának a szegélyét, Jézus megkérdezte, hogy kicsoda érintette meg őt. A tanítványok értetlenkedtek, mert nagy tömeg tolongott Jézus körül. Egyszerre többen is hozzá érhettek Jézushoz. Ő azonban azt érezte, hogy erő áradt ki belőle, mert valaki hittel érintette. Napi igénkben is azok a sokak gyógyulhattak meg különféle bajaikból, csapásaikból, akik élő hittel, Jézusban felismerve a Szabadítót, az Üdvözítőt érintették meg őt a gyógyulás reményében. A tíz leprás történetéből pedig azt is tudjuk, hogy bár tízen gyógyultak meg testileg, de csak egy ment vissza Jézushoz hálát adni, és az az egy is samáriai volt. Jézus a teljes embert akarja meggyógyítani testben, lélekben és gondolatban. Mi meddig jutunk el a gyógyulásunk folyamatában? Kihez visszük bajainkat, betegségeinket és nyomorúságainkat? A gyógyulás Isten kegyelmi ajándéka. Amennyiben csak az orvosi ellátáson vagy a gyógyszereken múlna a gyógyulás, már nem lenne beteg ember. Isten gondviselésének az eszköze az orvos, a kórházi ellátás, a gyógyszerek, a terápiák, de magát a gyógyulást nem ők adják, az az élő Isten ajándéka.
A görög szöveg Jézus gyógyító munkáját itt a terápia szóval fejezi ki, ami azt jelenti, hogy szolgálatot végezni, kísérőnek lenni, gyógyítani. Imádkozzunk a betegekért, hogy Jézus gyógyító hatalmát felismerve sóvárogják és keressék, kérjék az életükbe, a gyógyulás kegyelmi ajándékát. Imádkozzunk a mai egészségügyért. A benne dolgozó orvosokért, ápolókért, mentősökért, nővérekért, segítőkért, hogy gyógyító munkájukat szolgálatnak tekintsék és jó kísérői lehessenek a betegek gyógyulási folyamatának. Bárcsak, ők maguk is Jézust tudnák segítségül hívni, a vizsgálatok, műtéti beavatkozások alkalmával. Így érinthetjük meg mindnyájan, hit által Jézust és lehetünk megtapasztalói ma is gyógyító kegyelmének. Amikor pedig a betegekben lévő tisztátalan lelkek tapasztalták és szemlélték Jézus gyógyító hatalmát és erejét, leborultak Jézus előtt és így kiáltoztak: Te vagy az Isten Fia. A Sátán és a szolgái is mind hiszik az Istent, ismeri Isten minden szavát, ha kell idézi a Bibliát is, ő tudja kicsoda Jézus és milyen hatalom adatott neki. Hadd kérdezzem meg ma Tőled, kedves testvérem, kicsoda számodra Jézus, hiszed e, hogy ma is van hatalma téged megérinteni hit által, Igéje által, hogy meggyógyulhass. Hiszem és vallom, s oly sokszor meg is tapasztalhattam Isten kegyelméből, hogy Jézus Krisztus a mi gyógyító orvosunk, forduljunk Őhozzá bizalommal ma is.