„Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet! És ezt mondva meghalt.” (46)

Akik gyermekkorukban hittanra jártak, azoknak ismerősen cseng ez az imádság: „Én Istenem, jó Istenem, lecsukódik már a szemem. De a tiéd nyitva, Atyám, amíg alszom vigyázz reám.”Gyermekkorunk esti imádsága.

Amikor Jézus az elhagyatottság legnagyobb mélységében van és éppen meghalni készül, elmond egy hasonló fohászt. A 31. zsoltár alapján ismerték ezt az ott állók is és esti imádságként tanították gyermekeiknek.

A kereszten nem megszokásból, nem este eltudva, hanem délelőtt, Jézus testi-lelki gyötrődésének zárszavaként hangzik el. Az Atya kezébe teszi az életét. Abba a kézbe, amely nem olyan régen még a szenvedések poharát nyújtotta neki és a világ minden bűnének terhét a vállára tette. Mindezt gyermeki engedelmességgel, önként, mert majd ez a kéz vezeti őt a halálban is és azon túl is.

Később Mesteréhez hasonlóan így imádkozik István is, aki Jézus bizonyságtevőjeként jutott el korán földi élete végére. „Uram, Jézus, vedd magadhoz lelkemet!” Tudja, hogy bár a látszat mást mutat- Jézus itt és most is mindennek az Ura. Pillanatokon belül meg fog halni, de akkor is az Úr kezében marad, mert abba tette életét, halálát, jövőjét. Nem nehéz elképzelned ezeket a jeleneteket.

Gondolkozz el először is azon, hogy te miként szoktál imádkozni? Nézz magadba! A te imádságaid tükrözik-e ezt a feltétlen ráhagyatkozást? Amikor békés a helyzet, akkor könnyedén, imádságod összecsapva, kipipálva dobod oda Istennek a nap végén. Talán egy kéréssel bejelentkezel nála, amit ha nem ad meg, hát az sem baj.

Amikor pedig összecsapnak a fejed felett a hullámok, akkor pedig mélyül az imádságod, megtelik tisztelettel és segélykéréssel. Ha így van, akkor változtass ezen! A Krisztus-követés nem ki és bejelentkezés, hanem folyamatos elmélyült online állapot. Ha olyan úton jársz, amin nem kell kapaszkodó, és megengedhető némi lekapcsolódás, akkor az nem a keskeny út, amin Jézus téged vezetni szeretne! Haladj Jézussal kézen fogva!

Ha nincs egyértelműen Jézus kezébe helyezve az életed, akkor vizsgáld meg magadat és kérj ehhez imádságban segítséget. Ne feledd, szöget már vertél ebbe a kézbe, amely vezetni akar! Bár nem éltél még 2000 évvel ezelőtt, de a te bűneid is részesek abban, hogy a Megváltónak meg kellett halnia. Ha ezt fel tudod ismerni, akkor teljesen természetes lesz az, amit Jézus kért az Atyától és amit István kért Jézustól. Legyen ez az imádságod ma:

Atyám, két kezedben, csak ott lakhatom.
Biztonságot csak tőled kapok.
Újjá így teremtesz, sebem ápolod.
Boldogság, hogy itt van otthonom!
Tarts meg két kezedben, őrizz meg, Uram!
Oltalmadban rejtsd el sorsomat!
Tarts meg két kezedben, őrizz meg, Uram!
Oltalmadban rejtsd el sorsomat!