„Jól van, jó szolgám, mivel hű voltál a kevésen, legyen hatalmad tíz város fölött.” (17)

„Amikor pedig ezeket hallották…” – szorosan kapcsolódik ez a perikópa az előzőhöz. Hallották, hogy Zákeus vagyona felét felajánlotta és ha valakitől valamit törvénytelenül vett el, annak többszörösét téríti meg. Szinte látjuk Zákeus háza körül, de még a tanítványok körében is a leesett állakat. Ilyen van? Ez létezik? Zákeus csak így? És terjed a híre Jerikóban, az emberek pedig kérdezik, hogy ez az a Zákesu? Igen, az a Zákeus, de valahogy mégsem ő az. Megváltozott. Más emberré lett. Új emberré lett. Micsoda hatása van annak, ha valaki Krisztust követi! Micsoda látványa van annak, ha valaki Krisztust beengedi a házába! Ez igazán Isten országának a közelségét jelzi.

Ugyanakkor arra is rámutat, hogy akármennyire közel is van az Isten országa – ezt várják ugyanis a tanítványok -, az ember nem lehet tétlen. Ahogyan Zákeus szétosztja vagyonát, arról beszél a minák példázata is, hogy az ember nem lehet tétlen. Amellett, hogy minden pillanatban várnunk kell az eljövetelét, az Ő szolgálatában, az Ő dicsőségére kell szolgáljunk ott, ahová rendelt. Gyülekezetben, munkahelyen, családomban. A hűségünk pedig számon lesz kérve, meg lesz jutalmazva, vagy büntetve.