"Azután így szólt mindnyájukhoz: „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem." Lk 9,23

Tagadd meg magad!

Vedd fel magad és mások terheit!

Veszítsd el az életed!

Ez lenne Jézus követése? Ezek Jézus feltételei? Nem csoda, hogy kevesen követik. A legkevésbé sem korszerű gondolatok ezek. Lehet, hogy nem is voltak korszerűek ezek a szavak soha. Lehet, hogy nem is a kortól idegenek e mondatok, hanem a bűn alatt individualistává vált emberiségtől.

Csak a te túlélésed számít! Csak te számítasz! Valósítsd meg önmagad! Megérdemled! Sokkal ismerősebb, sokkal simogatóbb szavak ezek. Reklámokban, könyvekben, magazinokban gyakran találkozunk velük. Sok tehetséges szakember érlelte ki e gondolatokat, szem előtt tartva az emberek zsigeri vágyait.

Jézus mintha ellenpropagandát folytatna. Mintha nem hívogatna, hanem megriasztani szeretne minket. Van ebben a szakaszban egy nagyon szigorú kijelentés, egy ige; de az nem az önmegtagadás, nem is a kereszthordozás.

„Ha valaki énutánam akar jönni...”. Itt szokott zátonyra futni a mi elköteleződésünk. A kereszthordozás már szokott menni a hitre jutott embereknek. Azok közül, akik nyitottan fordulnak Krisztus felé, sokan nagyon rokonszenvesnek találják Őt. Nagyon sokan még azt is elismerik, hogy jobb lenne a világ, ha mindenki Jézus tanítása szerint élne. DE! Úgy élni? Másokért? Magamat adni a gyilkosaimért? NA!

Tényleg ezt akarod? Akarod követni Jézust? Ez az igazi kérdést. Ezt kell a Jézust hallgató embereknek megválaszolni. Nem hiszem, hogy a keresztyénséget erős akarattal meg lehetne valósítani, azt viszont állítom, hogy erős odaszánás, őszinte megadás, igazi megtérés, akarás nélkül aligha.

Sokan toporognak Isten Országának kapujában. Sokaknak tetszik is mindaz, ami ott várná őket, de nem tudják, hogy igazán akarják-e? Elkezdődik a cselezés. Valamiféle pávatánc. Templomba járás, adakozás, Bibliaolvasás… Sok mindent képes az ember megtenni a szimpátia kedvéért. Nyilván őszinte is ez a közeledés. De akarod is? Csakugyan ezt és csak ezt akarod?

Csak egy apró megjegyzés a végére: „…Tagadja meg magát…” Nem lelki öngyilkosságot jelent ez. Nem teremtett lényegem nagyszerűségét akarja a Fiú elvenni tőlünk. Kezébe akarja venni az életemet és formálni (reformálni) azt. Ha átengedem Neki magam, ha lemondok önnön formálásomról, akkor már meg is történt velem az önmegtagadás.