„Amikor Isten látta, amit tettek, és hogy mindenki megtért a maga gonosz útjáról, megbánta Isten, hogy pusztulásba akarta dönteni őket, és nem tette meg.” Jónás 3,10

A keresztyén ember ajándékot kapott az Istentől, amire, mint minden ajándékra igaz, hogy lehet áldás és átok is számunkra. Isten ajándéka, hogy látod a bűnt, annak megannyi megnyilvánulási formáját. A keresztyén ember erkölcsi iránytűt kap Istentől, ez az, ami a mai világ emberéből a legtöbbször hiányzik és jobb megoldás hiányában maga próbál dönteni arról mi a jó és mi a rossz. Iránytű hiányában az embernek fogalma sincs arról, hogy merre is kell tartson az élete. Önmagában azonban az erkölcsi iránytű megléte is lehet átok az ember számára, hiszen könnyen lehet, hogy csak a mások életében hajlandó tudomást venni a rosszról, illetve a rosszat látva csak még keservesebb ebben a világban élni és járni. Isten minden ajándékára igaz, hogy csak a vele járó felelősség és áldozat vállalása által válik áldássá. A keresztyén embernek kettős felelőssége van. Egyrészt ismerd fel miből kell neked megtérned, másrészt pedig hirdesd az Isten akaratát. Jónás azért nem akarta szembesíteni a Ninive polgárait a bűnükkel, mert félt tőle, hogy megtérnek és nem pusztul el Ninive. Mi manapság nagyon sokszor csendben maradunk, mert elfogadtuk a világ hamis evangéliumát: Légy megértő, elfogadó, ne akard megmondani másoknak hogyan kellene élniük. Isten ajándéka így ebben a világban csak átok lehet, mert látod mások bűn miatti szenvedését, de nem segítesz nekik. Jónás végül engedett a parancsnak: Menj el és hirdesd! Engedj te is a parancsnak: Menj és hirdesd a megtérés lehetőségét, ne hunyj szemet a bűnök felett, mert Isten ajándéka így lehet áldássá az életedben, és így lehetsz te magad is áldássá azok számára, akik ma még a bűn rabságában szenvednek. Adventban így készülhetünk helyesen az Isten üdvözítő kegyelmének megjelenésére, hogy másokkal is felismertetjük, nem a mindent elfogadó hamis tolerancia, hanem az Isten bűnösöket megmentő szeretete teheti boldoggá és teljessé a karácsonyi ünneplésünket. Krisztusban az az Isten hajolt közel hozzánk, aki a bűnöst nem elpusztítani, hanem megmenteni akarja.