„Készíts ötven rézkapcsot, és akaszd a kapcsokat a hurkokba. Így fűzd össze a sátortetőt egy egésszé! Ami pedig a sátortető lapjainak lelógó részét illeti: a lelógó sátorlap fele lógjon rá a hajlék hátuljára, abból pedig, ami a sátortető lapjainak hosszából túllóg, egykönyöknyi innen, egykönyöknyi onnan lógjon le, vagyis hajoljon rá a hajlék két oldalára innen is, onnan is, és fedje be azt!” IIMóz 26, 11-13

A tegnapi igeszakasszal kapcsolatban kifejtettük, hogy Istenben nem a szőrszálhasogató, kényszeresen tökéletességre törekvő emberi indulatok munkálkodnak, akkor amikor részletekbe menően elénk adja a szent hajlék paramétereit. Hanem mindaz, amit tesz az ember és Isten kapcsolatának folytonosságát hivatott biztosítani. Ismerek olyat, aki a házfelújítása során a munkások minden apró mozdulatába belekötött. Mindezek a kötözködések pedig valójában nem szolgáltak semmiféle célt, hiszen ha a fal nem jégtükör simaságú, attól az még lehet szép, és használható. Az illető azonban azokra a fontos részletekre, melyek az ő hatáskörébe tartoztak volna egyáltalán nem ügyelt, így például nem választotta meg tudatosan a csempék közötti fuga színét, pedig egy ilyen részlet igencsak meghatározó lesz a későbbiek során arra nézve, hogyan érzem magamat a lakásomban.

Ha a mai igeszakaszra tekintünk, akkor az tűnhet fel számunkra, hogy mindazok az előírások, melyeket Isten a szent hajlékkal kapcsolatban a készítők elé tár egyszerre szolgálnak esztétikai és gyakorlati célokat, mindeközben pedig tanúskodnak Isten előrelátásáról a részletek terén is.

A szent sátorban minden részlet azt a célt szolgálja, hogy az tökéletesen betölthesse célját. Tehát az Isten terve gyakorlatias. Mikor körömszakadtáig ragaszkodsz a saját elképzeléseidhez, vajon gyakorlati megfontolások vezérelnek? Érdemes ilyenkor magadba nézned és feltenned ezt a kérdést. Mert könnyen lehet, hogy miközben magaddal is azt próbálod elhitetni, ez így lesz a legcélravezetőbb, pusztán presztízs szempontok, a mások fölé való kerekedés vágya, önzőség, vagy puszta irigység munkálkodnak benned. Isten terve a te életedre nézve is ésszerű és gyakorlatias, érdemes tehát ráfigyelned, mert Őt követve valóban lehet célja is a vitáidnak, az erőfeszítéseidnek, miközben az önző szőrszálhasogatás pusztán céltalan gyötrődéssel jár, mind önmagad, mind pedig a környezeted számára. Ha az Úrra figyelsz megláthatod azt is, hogy milyen szépen kivitelezett mindaz, amit Ő tervez meg számodra, hiszen nem pusztán gyakorlati, hanem esztétikai szempontokat is figyelembe vesz, miközben a legapróbb részeletekre is odafigyel. Mikor te tervezel, vajon van időd mindenre odafigyelni, hogy ne pusztán a hideg célszerűség, hanem a szépség is megjelenjen a cselekedeteid nyomán? Vajon tudsz minden apró részlettel is számolni, melyek nem most, hanem akár csak évek múltán fejthetik ki a hatásukat a tervedre, az életedre nézve? Ha akárcsak egy kicsit is bizonytalan vagy a válaszban, akkor terveid szövögetése közben ne feledkezz meg annak az Úrnak az akaratáról, aki téged is céltudatossá, széppé, és figyelmessé tud és akar formálni.