"Ezért mondd meg Izráel fiainak: Én vagyok az ÚR, és megszabadítalak benneteket az egyiptomi kényszermunkától, és megmentelek benneteket a nekik végzett rabszolgamunkától; megváltalak benneteket kinyújtott karral és súlyos ítéletekkel." 2Móz 6,6

Isten újra és újra türelmesen elmondja Mózesnek a küldetését. A lényege, hogy a fáraó hallja az igét és lássa Isten hatalmát. "...mond el a fáraónak , amit én mondok neked..."A teremtés is az igével kezdődött....a szabadítás , a megváltás is az igével történik. Tetszett az Istennek, hogy az igehírdetés bolondága által tartsa meg a hívőket.Nincs ébredés , nincs reformáció az Élő Ige nélkül. De van egy kis nehézség. Ez az igehírdető személye! Kicsoda alkalmas egy ilyen horderejű küldetésre.? Az , aki tudja hogy alkalmatlan, és hogy a mi alkalmatos voltunk az Istentől van. Látnunk kell az esetlegességünket, végességünket, tökéletlenségünket a mindenható Isten szolgálatában. Mózes ezt mondja: nehéz beszédű, nehéz ajkú vagyok. Ésaiás így vall: Jajj nekem elvesztem, mert tisztátalan ajkú nép közt lakozom és tisztátalan ajkú vagyok.Jeremiás így menekülne a prófétaság terhe elől....Ifjú vagyok én ne küldj el engem. Péter a csodálatos halfogás után így borult le az Ur előtt: Menj el éntőlem, mert én egy bűnös ember vagyok Uram. Pál vallomása magáról: végül nekem is megjelent , mint egy idétlennek/ torzszülött/ mert üldöztem az Istennek anyaszentegyházát.

Így indul Mózes. Alázattal !Áron lesz a munkatársa, szószólója. Krisztus is kettesével küldte ki a tanítványait. Az Úr előre megmondja neki, hogy megkeményíti a fáraó szívét, és az nem fog hallgatni rátok. Egyiptomban az életszínvonal /mások kárára/ magas volt , de a szív mindenestől romlott. Európa is nagyon sok mindenben elfordult az Úrtól, és nincsenek már könnyen kifosztható gyarmatok sem. Ekkor jön a 10 csapás. Ha nem kell az áldás, akkor majd jön az átok.

Ekkor Mózes 83 éves, Áron pedig 80. A szent öregek ! A jelek és a csudák pedig mindenkor Istennel vele járnak. Egyszerű eszköz a pásztorbot, de ez tud kígyóvá is válni, hiába a varázslók botja, Áron vesszeje elnyelte azokat. Ezután jön: a víz vérré változik büntetése. Micsoda ítélet, itt, amikor minden a Nílusra, öntözés földművelésre épül. a virágzó Egyiptom megbüdösödik. Ami eddig áldás volt, az rájuk rohadt.Minden élőlény elpusztul. Nincs ivóvíz se. A világhatalom szerkezete recsegve ropogva készül összedőlni. Ugye, egy kicsit ez nekünk is ismerős, amikor egy birodalomnak már szaga volt. Ez bizony nem Krisztus jó illata. Folyik a harc Isten és az ördög között ! S ennek a harcnak a színtere az életünk és a szívünk. Azok vagyunk, akinek odaadtuk magunkat. Ám a jó és gonosz küzdelmében soha ne felejtsük el, hogy mindig Istené a győzelem és egyedül Istené a dicsőség !