Törött Képmás

„Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.” 1Móz 1,27

Egy dokumentumfilmes Amerikában rövid portré filmeket készített olyan emberekkel, akik a társadalom peremén éltek, kitaszítottan, megbélyegezve. Lebilincselő sorozat, ( Soft White Underbelly )melyben olyan élettörténetek kerülnek bemutatásra, amelyek távol állnak sokunk életvalóságától. Törékeny és ugyanakkor nagyon erős emberek a szereplői, akik megtanultak élni abban az élettérben és valóságban, amibe beleszülettek vagy, amelybe bele menekültek. Hallgatva a történeteket és látva az arcokat, sokszor fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy vajon ennyi töréssel, hogyan lehet élni? Mi jelentheti a kapaszkodót? Honnan kapnak belső erőt? Mert minden töröttség és kiszolgáltatottság ellenére, átsugárzik rajtuk a méltóság. Az emberi, a kapott, melyben mindannyian teremtettünk. Még ha törött vagy torzult is ez a képmás, akkor is visszatükrözi alkotóját. Sőt! Krisztus képűségünk kirajzolódásának az útja, a megtöretésben megismert isteni kegyelem. Elcsigázott, megtört, rossz pályán induló életek reménysége, hogy emberként képmás vagyok, elveszett és megtalált gyermekként pedig Krisztushordozó képmássá lehetek.

Egy prédikáció szemléltetésként egyszer az igehirdető behozott két agyagkorsót a templomba. Látszólag teljesen ugyanolyanok voltak, amikor azonban lekapcsolták a villanyokat az egyik korsó világítani kezdett. Világosban láthatatlan volt az, ami a sötétben tűnt csak fel. A korsó hajszál repedésein átviláglott a fényfüzér, amely bele volt rejtve. A hibátlan korsón nem tudott átvilágítani, ami benne volt. Úgy hiszem a hajszálrepedések, a törések mutatják meg igazán, hogy mi vagy ki lakik igazán bennünk.

Isten Szentlelke adja, hogy olyan képmásokká váljunk, akikből Krisztus sugárzik.