„Ne látszatra szolgáljatok, mintha embereknek akarnátok tetszeni, hanem Krisztus szolgáiként cselekedjétek Isten akaratát: lélekből, jóakarattal szolgáljatok, mint az Úrnak, és nem mint embereknek,mert tudjátok, hogy ha valaki valami jót tesz, visszakapja az Úrtól, akár szolga, akár szabad.” Ef 6,6-8

Látszatból vagy lélekből. Mindenki tudja, hogy manapság a látszat mögött valami hatalmas átverés szokott megbújni. Ezért lelkiismeretünkre hallgatva, élből elutasítjuk a képmutató látszatot és a hiteles munkát tartjuk követendő példának. Ezt próbáljuk gyermekeinknek is megtanítani. Sőt ha mi lettünk volna az itt szereplő rabszolgák gazdái, mi magunk is minden eszközzel bíztattuk volna őket a becsületes munkavégzésre.
A felolvasott ige megpróbál most tovább léptetni erről a szintről, a lelkiismereteden túl a szívedet akarja elérni, megvizsgálni és meggyógyítani.
Azzal kezdi, hogy nem vagy kívülálló, amikor ezeket a szavakat hallod. Lehet, hogy nem élsz szolgasorban, akkor sem, ha a fizetésedből erre következtetsz és még biztosabb, hogy nem Kr.u. 55-ben vagyunk.
Viszont lelki értelemben szolga vagy. Önállónak hiszed magadat, de ez csak látszat. Ezt tudva már csak az a kérdés, hogy ettől a perctől kezdve a bűnnek szolgálsz-e tovább, a mának és a látszatnak élve, vagy az Istennek. Mert ez utóbbi szent és lélekből jövő minőség. Ez szükséges ahhoz, hogy ráérezz arra, mit jelent hátra dobni a látszatot és lélekből tenni mindent úgy, hogy Krisztust szolgálod vele.
Először is vizsgáld meg: Kimondhatod-e magadról, hogy igen, én már valóban az Úr szolgája vagyok? Őszintén hangzik-e a szádból az apostoli vallomás: „Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus!” (Gal 2,20) Ha még nem láttad be, hogy Krisztus váltságának befogadása nélkül elveszett vagy, és nem tetted az Ő kezébe az életedet, akkor számodra még holnap is csak fogalom marad a lélekből való cselekvés. Ne feledd, ma még lehet, ma még szabad, borulj le a kereszt alatt!
Másodszor ha te, már az Úr megváltott szolgájaként határozod meg magadat, vizsgáld meg, hogy a gonosz nem csempészett-e vissza a szívedbe a mézes-mázosságból, külcsín imádatból, és a látszani akarásból.
Ne feledd, a hétköznapi döntéseid, szavaid vagy némaságod, cselekedeteid vagy mulasztásaid jó fokmérői annak, hogy lélekből szolgálod-e az Urat, vagy a látszatra építve újra elkezdted a magad hasznát keresni.
Harmadszor tudatosítsd, hogy mindaz, amit teszel, azt Krisztus előtt zajlik. Ha kell, akkor írd fel egy lapra és függeszd ki a konyhaszekrényre. Mert nincs értékítélet nélküli cselekvés. Az efézusi házi szolgák idejében sem volt ez másképpen.
Mindaz, amit teszel vagy dicséri az Urat, vagy megszomorítja. Vagy megörvendezteti, vagy megcsúfolja. Vagy hozzá vonzza a kívülállókat, vagy még messzebb sodorja. Ezért sem mindegy, hogy lélekből, vagy látszatból dolgozol. Kívánom, hogy a lélekből jövő szolgálat jutalmát minél hamarabb adja meg neked az Isten! Ámen