Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében.” Ef 6,10

Gyermekkoromban mindig is vágytam valamiféle szuper erőre és egy hozzá tartozó páncélra. Nem arra, mint amilyen a Marvel filmek Vasemberének volt, hanem inkább egy olyanra, amibe a középkori lovagok öltöztek. Tetszettek ezek az öltözékek. S ahogyan növekedtem, egyre inkább megértettem, hogy ezeket nem játékból viselték, hanem a harc elengedhetetlen eszközei voltak. Rengeteg szenvedés, vér és háborúság tapadt hozzájuk. Fiatal-felnőttkori józanságom már azt diktálta, hogy mindenféle harcot, háborút, ennek eszközeit kerülni kell, mert ez az Isten akarata. Aztán elolvastam az Efézusi levelet és felnyílt a szemem, hogy létezik egy kötelező, Urnak tetsző harc.
Erről a harcról beszél Pál apostol a levél lezáró szakaszában. Egy olyan hadműveletről szól, amivel ma az átlag józan gondolkodású hit nélküli ember nem tud mit kezdeni. Csak legyintenek sokan: démonvilág harca? Szellemi háború? Lelki fegyverzet? Ugyan már! Gyerekes! Pedig mindez akkor is zajlik, amikor a világban béke van.
Hogyan álljunk mindehhez?
Először is vegyük komolyan az egészet A Szentírás bizonysága szerint Jézus diadalt aratott a gonosz erők felett. Tehát léteznek ezek az erők valóságosan. Ha te is beállsz a legyintők táborába, akkor Krisztus győzelmét vonod kétségbe a túlfűtött realitásoddal. Ez bizonyára nem célod.
Másodszor ne feledd, azzal, hogy Jézus Krisztus váltságát elfogadtad, te nem csak bűneidnek bocsánatát és az örök életet kaptad meg, hanem rögvest egy lelki-szellemi harcban találtad magadat.
Még pontosabban: átálltál a másik oldalra. Igen, szándékosan fogalmazok így. Megtérésed előtt automatikusan gonosz oldal sorozott be. A vesztes csapatban forgattad a kardodat, még akkor is, ha a szellemi harc gondolata meg sem fordult a fejedben.
Harmadszor vigyázz, mert a gonosz nem nyugodott bele abba, hogy elveszített. Igen, fontos vagy neki, vagyis fontos a pusztulásod, ezért minden követ megmozgat, hogy újra kezedbe adhassa fegyverét.
Akár tapasztalt keresztyénként, akár csak lelkes érdeklődőként hallgatod mindezt, tekints most magadba. Vajon mostanában eszedbe juttatja-e valaki a régen megbánt bűneidet és gyötör-e a bűntudat újra ezek miatt? Tapasztalsz-e feszültséget a gyülekezetedben, intézményedben, vagy bárhol, bármiben, amit Krisztusról neveztek el? Találsz-e örömöt olyan dolgokban, amelyeket keresztyénként elítélsz? Ezek mind annak a jelei, hogy a sötét oldal még igényt tartana a szolgálataidra és ezzel a szándékkal alattomos módon meg is keres.
Ezért mondja Pál, hogy „Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében.” Rácsodálkoztál már, hogy Istennek a hatalmas ereje elérhető számodra? A halálon is diadalmaskodó isteni hatalmat adja neked a Szentlélek, hogy ebben megerősödj, majd felöltsd a lelki fegyverzetet és harcolj vele a gonosszal szemben. Gyermekként nem ezt kértem, de ezt adta Isten. Áldott legyen az Ő neve ezért is! Ámen