Milyen világosan tanít itt Jézus arról a sorrendről, amit mi rendszeresen felcserélünk! Életünk nagy nyomorúsága ez. Pedig az Úr Igéje világos és tiszta: van az emberek ítélete, de az igazán döntő Isten ítélete. A passivum divinumok (ítéltessetek, 1.v.; megítéltetni, mérnek majd, 2.v.) mögött a cselekvő Isten áll. Hiába mondasz ítéletet mások felett, hiába mondanak ítéletet mások feletted, a fontos, az abszolút igazság az lesz, amit majd Isten nyilatkoztat ki. Rólad és rólam.

Az emberek sorrendje más. Azt a másikat sokan nem veszik komolyan. Az „én” kerül az „Ő” helyébe. Sőt! A bírói székre önmagukat tartják legalkalmasabbnak. Képmutatók – mondja róluk Jézus. Nagyon sok képmutató ítélkezéssel találkoztam életem során. Mondták, súgták nekem másokról, és mondták mások, amit rólam mondtak, súgtak. Jól ismertem az ítélkezőket. Ismertem szálkáikat, gerendáikat. Ismertem életüket. Néha megmosolyogtam őket, néha szánakoztam rajtuk, néha nagyon fájt az igazságtalanság.

Aztán azon kaptam magam, hogy én is ítélkezem. Persze megvan a magyarázat: én nem úgy. De, úgy. Lehet szépíteni, de gerendám és szálkáim ott, akkor nem érdekeltek, csak a másiké.

Számomra ennek az igeszakasznak a kulcsszavai ezek: „…és akkor majd jól fogsz látni…” (5.v.) Szeretnék jól látni! De ez nekem nem megy. Magamtól nem. Ezt a látást csak Krisztustól nyerhetem el, ez a hit látása. Ha alázattal meglátom bűneimet, szálkáimat és gerendáimat, bűnös és méltatlan valómat, ha elfogadom a bűnbocsánatot, amelyet drága vérén Ő szerzett meg nekem is.

Azt a gerendát kell meglátnom először, hogy jól lássak, amelyet a vállára adtak, amelyre felszegezték. A golgotai keresztet. Azt a megérthetetlen és felfoghatatlan szeretetet, ami nem elítélt engem, hanem megmentett. Csak ezzel a hittel láthatok jól, csak ezzel a hittel tudom kivenni a saját gerendámat a szememből (5.v.), és mondhatom együtt a vakon született emberrel: „bár vak voltam, most látok.” (János 9,25)

„Szelíd szemed Úr Jézus,

elítél bár, lásd, én megint

csak várom, hogy majd rám tekint

szelíd szemed, Úr Jézus.” (465. dics. 4 vers)