Korábbi napok napi lelki táplálékai

• Napi Ige

  Jób 17

  A halálra készülő Jób életének reménységei, a gyermekei, családja mind a sírban vannak, ahová, úgy gondolja, hamarosan követi ő is őket. 
• Napi Ige

  Jób 16

  Jób eléri a mélypontot. Mindent elvesztett, a fájdalom teljesen kimeríti. Eszünkbe juthat Teréz Anya, aki hasonlóan jajdult fel: „Azt mondják, hogy Isten szeret engem – és mégis, a sötétség, a dermesztő hidegség és üresség valósága olyan nyomasztó, hogy semmi sem tudja lelkemet megérinteni.” 
• Napi Ige

  Jób 15

  A barátok, akik eddig hol szép szóval, hol tanácsokkal beszéltek Jób lelkére, most, hogy Jób szavait ellenségesnek vélték, támadólag lépnek fel. Elífáz kétségbe vonja az istenfélelmét, az Isten iránti odaadását.
• Napi Ige

  Jób 14

  Jób a teljes kilátástalanság állapotába kerül. Az Ószövetség emberének a halál a végső megsemmisülést jelentette. Jób számára még a remény is elveszett, csak a fájdalom, az elkeseredettség maradt.