Tolerancia

Az egyik sokszor hallható kifejezés, televízióban, rádióban. Olvassuk újságok lapjain, az interneten és mindennapi használatával lassan elkoptatták, súlytalanná tették ezt a szót. Pedig az emberi együttélés egyik legfontosabb szava, a latinból vettük át, és egyszerűen türelmet jelent. Olyan emberi magatartást, amely ellenszegülés és panasz nélkül képes elviselni kellemetlenségeket, képes hosszadalmas, bonyolult feladatokat pontosan elvégezni, képes fegyelmezetten várakozni és más nézeteket – legyen az vallási, politikai, világnézeti elviselni. Valamennyien hallottunk már II. József császár Türelmi rendeletéről, amely a protestánsoknak és az orthodoxoknak - korlátozásokkal ugyan – de megengedte vallásuk gyakorlását és új templomok építését a XVIII. században.

A mindenkori állam hatalom nem türelmes a gyilkosokkal, rablókkal, csalókkal és azokkal, akik egyéb törvénybe ütköző cselekedetekre ragadtatják magukat. Bíróság elé kerülnek és büntetést szabnak rájuk. A keresztyénség sem tolerál bizonyos szokásokat, életformákat, mint ahogy más vallások sem. Mi nem büntetünk, és nem csak azért, mert nincsenek hozzá eszközeink, hanem azért sem, mert ez a hit nem erről szól. De az igazságot ki kell mondanunk. Vannak dolgok, amikre azt mondja a Biblia, hogy nem kedvesek a mindenség Ura szemében, sőt egyenesen tilosak a Krisztust követők számára. Ez nem a tolerancia hiánya, hanem hitünk alapigazsága, amihez, ha komolyan vesszük önmagunkat, ragaszkodnunk kell. Aki az elvetendő minta szerint akar élni, ám tegye. De azt hirdetjük, hogy mindenki előtt nyitott az út a változáshoz, nincsen olyan életgyakorlat, amiből ne lehetne kilépni. Van erő és van hatalom, ami képes segíteni.