Az okos parcellakövet a templom főbejáratával szemközti falra erősítették fel. A történelmi helyet jelölő emlékoszlopot pedig a Rákóczi-vár bejáratánál helyezték el.
A szerencsi református templom és Rákóczi-vár a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságtól nyerte el a történelmi emlékhely címet, melyet nagyszabású eseménysorozattal ünnepelt meg a város március 27-én, II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóján.
A rendezvényen az okos parcellakövet Balázs Pál, a Szerencsi Református Egyházközség lelkipásztora és Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója avatta fel.
Móczár Gábor portálunknak elmondta, hogy a nemzeti és történelmi emlékhelyek közössége jelenleg 88 helyszínt foglal magában. A szerencsi református templom az abban található Rákóczi Zsigmond (1544-1608) temetkezési helye, illetve csontmaradványai révén a nemzeti sírkerthez sorolható sírok közé került be.
A Nemzeti Örökség Intézet 2022 óta jelöli meg azokat a temetkezési helyeket, ahol a nemzeti sírkert részeként védett sírok találhatók. Az államilag védett sírokat okos parcellakövek jelzik, rajtuk egy, az intézet honlapjára mutató QR-kóddal.
A főigazgató hangsúlyozta, ezek olyan kiemelt jelentőségű helyek, amelyeket minden magyar fiatalnak meg kell ismernie, ezért az emlékhelyek egy része bekapcsolódott a nemzeti emlékezetpedagógiai programba is, amelynek keretében évente több mint 130 ezer diák jut el szervezett formában történelmi helyszínekre.
A szerencsi református templom a XVII. századi magyar történelem egyik legjelentősebb közjogi eseményének helyszíne volt. A falai között tartott 1605. áprilisi országgyűlésen választották Magyarország és Erdély fejedelmévé Bocskai Istvánt, aki a Habsburg-ellenes felkelés vezetőjeként az ezt követő bécsi békében sikeresen kényszerítette ki a magyar rendi alkotmány és a vallásszabadság elismerését.
Balázs Pál református lelkipásztor elmondta, büszkék arra, hogy a templom, amelyet Rákóczi Zsigmond fejedelem adományozott a reformáció után a református gyülekezetnek, történelmi jelentőségű hely azáltal is, hogy itt nyugszik az 1608-ban elhunyt Rákóczi Zsigmond. Emlékeztetett, hogy a fejedelem alapozta meg a Rákóczi-dinasztia vagyonát, és jelentős szerepe volt a Vizsolyi Biblia létrejöttében is a többi közt azáltal, hogy azt a fejedelem vizsolyi udvarházában kialakított műhelyben nyomtatták ki 1589-ben. Kiemelte, hogy a példát mutató elődök a mindenkori gyülekezet életének útját is kijelöli erőt adva a hitéletében, küldetésében és a szolgálatában.
A helyi reformátussággal kapcsolatban prof. dr. Dienes Dénes, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei igazgatója portálunknak nyilatkozva rámutatott, hogy Szerencs a XVII. században a reformátusság egyik központjává vált a régióban. A Rákócziak úgy szervezték meg a szerencsi református egyházközség életét, hogy a legkiválóbbakat hívták ide, többnyire azokat, akiket ők taníttattak ki nyugati egyetemeken, és akik nagyon erős szellemi és bensőséges egyházi életet tudtak teremteni, ami azért volt jelentős, mert a török hódoltság idején az egyházi élet a túlélés esélyét is jelentette.
A szerencsi Rákóczi-vár a 16. század második felében, a török hódoltság és a Királyi Magyarország végvárrendszerének kiépülése idején jött létre, és 1580-ban került a felemelkedő Rákóczi-család, elsősorban Rákóczi Zsigmond (későbbi erdélyi fejedelem) tulajdonába. A família rezidenciájaként az épület a XVI. és XVII. század fordulóján folyamatosan megerősödött, és fokozatosan nyerte el a ma is látható, késő reneszánsz kastély jellegét, miközben a település a korszak egyik legfontosabb politikai, gazdasági és logisztikai központjává fejlődött Északkelet-Magyarországon.
A vár és a templom együttes történelmi emlékhellyé nyilvánítása a kivételes, a magyar függetlenségi törekvéseket szimbolizáló építészeti és politikai örökséget a hivatalos nemzeti emlékezetpolitika középpontjába emeli.
(Címlapfotó: MTI/Erdős József )