Adventi gondolatok sorozatunk második részében Benke Andrásnak, a Szendrői Református Egyházközség lelkipásztorának sorait olvashatják.

Talán még mindig nincs egységes sorrend, álláspont, hogy a négy adventi vasárnapnak mi a pontos jelentése, szimbolikája. A legelfogadottabbnak az tűnik, hogy advent első vasárnapja a hit, a második a remény. Itt megállok. Olyan sokan buzdítanak ebben az időszakban arra, hogy „állj meg”, „lassíts le” – van, amikor sikerül is.

A hit után a remény következik. De mi is a különbség? Hogy is van ez? Mi a remény? Mi a hit? „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsid 11,1). Tehát a hit egyszersmind bizalom, méghozzá a remélt dolgokban való bizalom. Mi a remény? „bizakodás a jövőben, annak teljesedésében, amit kívánunk […] ismeretlen eredetű szócsalád” mondja az etimológiai lexikon. A keresztyén ember számára eredete nem ismeretlen, hanem a hitből fakad. Hit és remény úgy összetartozik, mint az adventi koszorúhoz a gyertya. Ha nincs rajta a négy gyertya, akkor csak koszorú.

Nézem az adventi koszorút: műfenyőből fonták, műanyag szalagokkal, négy műanyag LED-gyertyával… A lánggal égő eredeti gyertyát felváltja a biztonságosabb ledfény, a lepergő tűleveleket a „tovább örökzöld” műfenyő. Ebben a világkorszakban keveredik a természetes és a mesterséges. Olykor a szívünkben is. Vajon érdemes-e lamentálni letűnt idők változó szimbólumain? Hiszen a Szentírás szavait sem tekercsekről olvassuk, olykor már nem is nyomtatott könyvből, hanem okoseszköz képernyőjéről. Ez most nem érték-ítélet. Egyszerűen: változnak az idők. Se nem jobb, se nem rosszabb, egyszerűen: más. Minden kornak a maga kihívásaival kell megküzdenie.

A remény az, hogy van, Aki nem változik. Aki eljött testben első adventkor, a szívembe költözött második adventkor, eljön majd értem halálom óráján (harmadik advent), és visszajön hatalommal, dicsőséggel – negyedik advent, ahogy Bod Péter megfogalmazta. Isten felénk lehajló szeretete, hívása nem változik. A remény az, hogy meghallod szavát a szívedben, és átadod Neki az életedet, ő pedig bűnbocsánatot és örök életet ad. Jézus Krisztus által lehetséges ez.

„Új csillag tűnt fel Betlehemben,

a reménység hajnalcsillaga,

Jézus, az Istenből lett ember,

A magasságos Isten szent Fia"

(Pintér Béla: Angyalének zeng).

Az Úr Jézus Krisztust várjuk minden nap, nem csak adventben. Higgy, remélj, szeress – és igazi örömöd lesz az Úrban!