„Miért keresitek a holtak között az élőt? Nincsen itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza: megmondta nektek még Galileában, hogy az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia és megfeszíttetnie, de a harmadik napon fel kell támadnia.” (Lk 24,5-7)

A kislányomnak vásároltam egy szép, lányos tarisznyát ezzel a felirattal: „Isten mondja, hogy egyedi, különleges, kedves, értékes, erős, kiválasztott és kegyelmet nyert vagy.” És ráírattam a nevét, hogy tudja: nem csak általában igaz ez, hanem róla személyesen mondja ezt Isten. Azt akartam, hogy amikor kilép vele a házból, emlékeztesse ez is arra, hogy Isten mit gondol róla. Érte is eljött Jézus és érte is odaadta az életét.

A tanítványok nem tudták elhinni, hogy Jézust megölik, és ezért arra sem figyeltek, hogy harmadnapon feltámad. Most, amikor ez megtörtént, az angyalok emlékeztették az asszonyokat, hogy mindaz, ami történt, nem váratlan. Emlékezzenek Jézus szavaira.

Mennyi bajtól, nehézségtől, gondtól, feszültségtől, félelemtől megkímélhetnénk magunkat a jó emlékezéssel! Mert mi nagyon sokszor rosszul emlékezünk: a sértéseket, csalódásokat, mások bűneit, hibáit őrizgetjük a gondolatainkban, amik megszomorítják az életünket, keserűvé és boldogtalanná tesznek minket. Mások a saját hibáikat, vétkeiket tartják emlékeikben és nem tudnak önmaguknak megbocsátani, állandó lelkiismeret furdalásban, önmarcangolásban élnek.

Jézus tud ezektől is megszabadítani egyedül. Rád is igaz, ami a tarisznyára van írva. Csak mindig emlékezz arra, mit tett Jézus érted. Hogy kik és mivel bántottak meg vagy te hogyan bántottál másokat, azt mondd el Krisztusnak és kérd a bocsánatát, gyógyítását. És legyen mindennapi örömed, vigasztalásod, erőd abban, hogy Jézus feltámadt. Ezen gondolkozz, erre emlékezz és a húsvét ünnepe, öröme nem csak ma és holnap lesz a tiéd, hanem egész életedben, sőt az örökkévalóságban is.