Mély fájdalommal, de Isten akaratát békességgel elfogadva adjuk hírül, hogy Dr. Szathmáry Sándor volt református lelkész, teológus, kutató professzor, életének 96. évében hazatért Megváltójához. Február 27-én 14 órakor, a Debreceni Köztemető II. Ravatalozójában helyezik végső nyugalomra.
Dr. Szathmáry Sándor 1929. január 28-án született Debrecenben, az elemi iskolát és a gimnáziumi tanulmányait is itt végezte, utóbbit a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában. Már fiatalon, a gimnáziumi évek alatt találkozott Jézussal, amely egész életútját meghatározta.
Jézussal való találkozásáról és újjászületéséről így vall:
„Rendkívüli fordulat jött az életemben, amely mindent megváltoztatott. 1944 augusztusában Szilicén voltam egy ifjúsági konferencián, amelyre Kiss Antall Jenő missziói lelkész hívott. Ott olyan új tavaszi levegő fújt, amelyet én azelőtt soha nem éreztem, és amelynek vonzása alá kerültem. Éreztem, hogy Jézusról van szó. A lelkemben mély nyomott hagytak az énekek, a beszélgetések és a közösség. Az elhangzott szövegekből ugyan szinte semmit nem értettem, de hazaérve azonnal elkezdtem olvasni a Bibliát. Minden nap kerestem azt az üzenetet, amely Szilicén megérintett, de ehhez senkitől sem kaptam segítséget. Amikor Debrecenből menekültünk a szovjet csapatok elől, találkoztam Bütösi János későbbi püspökkel, és elkezdtem feltenni a kérdéseimet, amelyek Szilice óta foglalkoztattak. Szerettem volna megtudni, hogyan tudom megtalálni Jézust. Ő hónapokon keresztül beszélt nekem Jézus titkáról, a megigazulásról, az újjászületésről. Amikor ketten imádkoztunk, ismét nagy változás történt az életemben: olyan megvilágosodás ment bennem végbe, hogy egyszerre mindent értettem a prédikációjából, én, aki azelőtt semmit sem. Hatalmas gazdagság áradt a lelkembe. Minden életvágyamat és szomjúságomat betöltötte Krisztus, aki nem csak a hitem, a vallásom, hanem az életem lett.”
1947-1952 között járt a Debreceni Református Teológiai Akadémiára. A Teológia befejezése után először segédlelkészként szolgált Debrecen-Csapókertben, később lelkipásztor Újlétán 1954-58 között, majd 22 éven át a Debrecen Széchenyi-kerti gyülekezet lelkésze volt. Ezt követően 1980-ban Törökszentmiklósra helyezték, emellett rövid ideig Kenderesen is végzett lelkészi szolgálatot 1985-ig, amikor lemondott palástjáról. 1985-ben felesége a Tiszáninneni Református Egyházkerületben Parasznyán, majd 1992-ben az Miskolc Alsóvárosi Református Egyházközségben kapott lelkészi állást. Mellette egészen 2017-ig szolgált.
A lelkészi szolgálat mellett a tudományos tevékenység és a tanítás iránti szenvedély határozta meg az életét. Szenvedélyes kutató és író volt. "De Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, és hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló…" írja Pál, és ez Szathmáry Sándor életére is igazzá lett.
Summa cum laude minősítéssel doktorált, amelynek disszertációját Halhatatlanság vagy feltámadás címmel írta meg. 10 éven keresztül dolgozott a Magyar Bibliatanács Újszövetségi fordító Bizottságának tagjaként. Igazgató-helyettese és tanára volt a Diakónusképző Intézetnek. Hosszú időn keresztül vezette a Zsinat Tanulmányi Osztályát, később a Doktorok Kollégiumának főtitkáraként dolgozott, több szekciót hoztak létre munkatársaival. 1988-ban kutatóprofesszornak nevezte ki a Zsinat elnöke. Tanszékvezető professzora volt a Miskolci Bölcsész Egyesületen a Zsinat által létrehozott, kihelyezett tanszéknek, később Nagy Lajos Király Magánegyetem, ahol 14 éven keresztül tanított. Vendégprofesszorként tanított a Károli Gáspár Egyetem Hittudományi Karán, illetve Komáromban. Professor emeritusként a Sola Scriptura Teológiai Főiskola Újszövetségi Tanszékét vezette.
A 80-as évek végén a svájci Galube in der Zwzeiten Welt intézettel együttműködésben elindította a Nemzetközi Theológia Könyv sorozatot, amelynek keretein belül több, mint 100 könyv jelent meg. A sorozat célja elsődlegesen az volt, hogy a teológiai tudomány terén a 40 éves lemaradást valamelyest helyre lehessen hozni. A könyvekből a hazai és a határon túli magyar református egyházak is részesültek. Maga 48 könyvet írt (így például János evangéliuma és Lukács evangéliuma magyarázatát), továbbá 500-nál több cikket és tanulmányt. Teológiai munkásságában, tudományos fejlődésében meghatározó szerepet játszottak atyai tanára és tanítója, Pákozdy László Márton, Heinrich Vogel és – később – Jürgen Moltmann teológus professzorok.
Kovács Tiborral új műfajt teremtve írták és szerkesztették a „Naptár” című sorozatot, amelynek célja volt, hogy a teológiát a gyülekezetek számára elérhetővé tegyék, és a gyülekezetek lelki műveltségét emeljék. Dr. Rózsai Tivadarral konfirmációs könyvet írtak Református Konfirmációi Könyv címen, amelyet a Református Egyház hosszú időn keresztül használt. 2019-ig a Tiszáninneni Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának könyvtárát vezette, katalogizálta a folyamatosan bővülő gyűjteményt.
A természet szeretete, a természetben való gyönyörködés átjárta lelkét, életét, akárcsak igehirdetéseit is. Krisztustól kapott segítőkész természetét rokonok, lelkészek, tanítványok, barátok, közeli és távoli ismerősök és ismeretlenek sokasága tapasztalta meg, segítő kezét mindig kinyújtotta.
Isten négy gyermekkel áldotta meg.
Dr. Szathmáry Sándor 2025. január 25-én hazatért megváltó Urához.[1]
„Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt! Az Úr közel! Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.” (Fil 4, 4-7)
Kitüntetései:
- a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetés a magyar és svájci református egyház közötti lelki, szellemi és tudományos kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként, 1995.
- a Cambridge-i Életrajzkutató Intézet a „Nemzetközi Év Embere” címmel tüntette ki 1996-ban
- Károli-díjat kapott 1999-ben
- a Magyarországi Református Egyház Zsinata 2004-ben életműve és teológiai munkásságának elismeréseként elsők között részesítette Aranygyűrűs Teológiai Doktor kitüntetésben 2004-ben
- Herman Ottó Tudományos Díj, Miskolc város, 2013.
- Rubinoklevél, Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2022.
Legyen áldott emléke!
Soli Deo Gloria
Dr. Szathmáry Sándor temetésének időpontja, helyszíne: 2025. február 27. 14 óra, Debreceni Köztemető II. Ravatalozó (cím: 4028 Debrecen, Benczúr Gyula u. 6.)