Lévay Józsefhez kapcsolódó énekes és hangszeres zeneművek csendültek fel a „Lévay 200 Emlékév” március 26-án megrendezett hangversenyén, a Tiszáninneni Református Egyházkerület Székházának nagytermében Miskolcon.

A Lévay József szellemi és tárgyi örökségét őrző közösségei által januárban megalakult Lévay 200 Emlékbizottság, valamint a vármegyeszékhely, Sajószentpéter és a régió meghatározó tudományos, művelődési, közéleti intézményei idén programsorozattal emlékeznek meg Lévay József költő, műfordító születésének bicentenáriumáról.

A programsorozat legutóbbi rendezvénye a Dalba font emlékek, költemények című emlékkoncert volt, melynek keretében Lévay József verseire írt népies- és műdalok, Lévay által gyűjtött népdalok, illetve Lévay Józseffel összefüggésbe hozható hangszeres zeneművek hangoztak el. Az eseményen dr. Ábrám Tibor, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon főigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy nem minden korosztály lehet tanúja egy ilyen nagyszabású emlékévnek és programsorozatnak, mint a mai, amit egyházi szóhasználattal élve, kegyelmi állapotnak nevezett. A műsor ötletgazdája és műsorvezetője Flach Antal csembalóművész, zenetörténész, művésztanár volt.

A zeneszámokat vetített képek és rövid műismertetés is kísérte, amelyekből érdekes történeteket ismerhettek meg az érdeklődők Lévay József életéről, személyéről, kortársairól.

Elsőként, március 15-re visszautalva, egy népballadát hallhattak a jelenlévők Simon Katalin, a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium Népzene Tanszak tanszakvezető tanárának előadásában.

Az Aradi nap című dalról érdekességként Flach Antal elmondta, hogy Lévay szájhagyomány alapján írta meg az aradi vértanúk történetét, és az érzelmekre erősen ható költeményt hamar megszerették az egész magyar nyelvterületen, és indulószerű, ismeretlen szerzőtől származó dallamát szabadon adták elő. A dal műértékét az adja, hogy ez az egyetlen olyan dalunk, amely a vértanúk sorsát balladai formában beszéli el.

Flach Antal egy olyan népdalcsokrot is a műsorba szerkesztett, amelynek dalai Bartalus István zenetanár, zenetörténész, népdalgyűjtő által írt Magyar népdalok című egyetemes gyűjteményében lelhetők fel és Lévay Józsefhez, mint a kötet egyik adatközlőjéhez köthetők. A műveket Kolozsi Balázs, a Miskolci Nemzeti Színház énekkari művésze adta elő. Nem maradhatott ki a műsorból Lévay legismertebb, Mikes című költeményének megzenésített változata sem, amit szintén Kolozsi Balázs énekelt el.

A számos elhangzott dal közül talán a „La Grange-ária” köré szőtt történet volt a leghangsúlyosabb. Flach Antal elmesélte, hogy Anna de La Grange, a népszerű francia énekművésznő 1850-ben egy koncertkörútja alkalmával járt Magyarországon, és ekkor ismerkedett meg Erkel Ferenccel, aki egy nagyon hangzatos áriát komponált neki, ami „La Grange-ária”-ként vonult be a zenetörténetbe. Anna de La Grange személye és művészi kvalitása nem csupán Erkelt, hanem Lévay Józsefet is lenyűgözte, aki a szabadságharc leverése utáni hangulat elegyével fogant emlékdal-sorozatot írt neki rajongása jeléül. A sorozat egyik költeményét Tóth Lőrinc Ágoston, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon tanulója mondta el.

Anna de La Grange-ért azonban Erkelen és Lévayn kívül Egressy Béni zeneszerző, színész is rajongott, aki egy évtizeddel korábban ugyanannak a református gimnáziumnak a padjait koptatta, mint Lévay, de hogy a két férfi ismerte-e egymást vagy sem, azt nem tudni. Mindenesetre Egressy a saját szövegére és a kor jellegzetes verbunkos-csárdás stílusában komponált dallal hajtott fejet a művésznő előtt. Ezt a művet, valamint Erkel La Grange-áriáját Vajda Éva, a debreceni Kodály Kórus tagja adta elő.

Érdekesnek nevezte Flach Antal Lévay azon naplóbejegyzéseit, amelyek arról szólnak, hogy ő maga milyen kórusművekben énekelt gimnazistaként, amelyek közül egy mű hangzott el, mégpedig a „Hertelendy-induló”, amely Hertelendy Gábor 1805-ös, ulmi csatájához kapcsolódik. A művet a Lévay Kórus közvetítette Petró Balázs, a kórus művészeti vezetőjének vezényletével.

A hangversenyen közreműködött még Bácskay-Szarvas Zsófia (ének), Flach Antal (zongora) és Herczeg Zoltán (orgona).

Az eseményre a belépés díjtalan volt, ám a szervezők lehetőséget teremtettek a közadakozására is, amellyel a Lévay-emlékpad elkészítését kívánják anyagilag is elősegíteni.

A „Lévay 200 Emlékév” következő programja „Lévay a Lévayban” címmel április 8-án lesz a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthonban, ahol dr. Ábrám Tibor főigazgató beszélgetőtársa Mikita Gábor, a Színészmúzeum-Thália-ház színháztörténész-muzeológusa és Vass Nóra, a Herman Ottó Múzeum osztályvezetője lesz.