Zenés hálaadó istentisztelettel ünnepelte megalakulásának 45. évfordulóját a Cantus Firmus Énekkar.

Egyházkerületünk legrégebbi és leghosszabb idő óta megszakítás nélkül működő művészeti közössége a Miskolc-belvárosi református templomban május 24-én adott koncertet, amelyen néhány alapítótag is részt vett.

A visszaemlékezések szerint 1981-ben egy alapító kis társaság maga köré gyűjtve az énekelni szerető fiatalságot, Tiszáninneni Ifjúsági Énekkar néven kezdte meg szolgálatát az egyházkerület akkori vezetőinek a kezdeményezésére, akik úgy gondolták, hogy ének és zene nélkül nem lehet teljes sem az istentisztelet, sem pedig az egyház szolgálata.

– Az egyház akkor tölti be Istentől kapott küldetését, ha éneklő egyházzá válik, hiszen énekünk szavával tudunk hálát adni Istennek mindenért. Ez a küldetésünk. Ez a keresztyénség megélésének alapvető módja és gyakorlata jóban, rosszban, egészségben, betegségben – mondta ünnepi prédikációjában Szabó Sándor. A belvárosi református egyházközség hajdani vezető, ma nyugalmazott lelkipásztora akkor kezdte meg szolgálatát az egyházközségben, amikor a Cantus Firmus Énekkar – akkori nevén: Tiszáninneni Ifjúsági Énekkar – megalakult.

Az ünnepi istentiszteleten a lelkipásztor Pál apostol kolossébeliekhez írt levele 3. részének 14. versétől a 17. verséig tartó igeszakaszáról beszélt, amely azzal a felszólítással kezdődik, hogy

utalva az énekkarra, amit szeretetközösségnek nevezett. Szabó Sándor meglátása szerint ez az egyik titka az együttesnek, hiszen nem felülről, nem mesterségesen, nem emberi hatalmasságok által létrehozott közösség, hanem szeretetközösség Krisztusban. Ez a különleges varázsa, kivételes értéke.

A másik jellemző tulajdonsága ennek a csoportnak a lelkipásztor szerint az, hogy Krisztus békessége uralkodik tagjai szívében. – Negyvenöt év alatt soha nem hallottam hangos szót közöttük. Szeretet és békesség. Mindkettő mennyei ajándék, ami példa lehet mindenkinek – hangsúlyozta azzal a következtetéssel, hogy a Cantus Firmus Énekkar Isten ajándéka közösségünknek. Ezt követően rátért az énekkar harmadik sajátosságára, ami meglátása szerint az, hogy gazdagon lakozik bennük Krisztus beszéde.

– Ez határozza meg ugyanis az egyházi zene kánonját, zsinórmértékét – magyarázta, majd így folytatta: ha Krisztus beszéde, az Ige, megjelenik egy közösség életében, ott valóban egyházi zenéről beszélhetünk. Az egyházi zene alapja Isten Igéje, Krisztus beszédének bennünk lakozása. S mivel az Ige hálaadással szólal meg az énekkar tagjainak ajkán, a zsoltárokon, a dicséreteken, a lelki énekeken keresztül kinyilvánítja a Krisztusszertő ember anyaszentegyházhoz való viszonyulását.

Az énekkar nevében dr. Rózsa Tibor énekkari tag, a Cantus Firmus Református Egyházzenei Alapítvány elnöke beszélt az együttes múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Mint mondta: a megalakulás óta sokan távoztak, de sokan érkeztek is. Akik távoztak elvittek egy-egy emléket. Akik érkeztek – és reméljük, hogy érkeznek is – vetette közbe, azok hozzák a friss erőt, a lelkesedést. A múlt és a jelen így kapcsolódik össze utat mutatva a jövő felé. – Az köt össze bennünket, hogy szeretjük és igyekszünk az egyházi éneket és zenét igényesen művelni – emelte ki.

Rátérve a kórus széles repertoárjára Rózsa Tibor azt mondta, hogy bár műsorkészletük több száz műből áll, mindenekelőtt a reformáció zenei anyagából táplálkozik, és ettől sem a divatirányzatok, sem pedig a napjainkban elburjánzó könnyedebb zenei stílusok nem téríthetik el. Az együttes az állandóság és a megújulás jegyében ma is műsorán tart olyan darabokat, amelyeket évtizedekkel ezelőtt tanult meg. Példaként említette a Genfi zsoltárokat és zsoltárfeldolgozásokat, de az énekkar nyitott az evangéliumi ihletésű kortárs magyar vagy akár külföldi darabok iránt is.

Ez utóbbiak közül a jubileumi műsorban is felcsendült egynéhány.

Az istentiszteleten az együttes tagjai állva emlékeztek meg azokról, akik már nem lehettek közöttük.

Az ünnepi alkalom liturgiája alább olvasható el.

A hálaadó istentisztelet után a kórus jelenlegi és egykori tagjait szeretetvendégségre és a "NAGY TALÁLKOZÓ"-ra várták az egyházkerület székházának nagytermébe.

A zenés hálaadó istentisztelet alább tekinthető meg.

(Címlapfotó: Balogh Csilla)