Mészáros István a Bodrogközben, Pácinban született 1929. április 3-án, Mészáros István és Gergely Erzsébet gyermekeként. Szülei, nagyszülei hite, a szülőfalu akkori kegyessége nemcsak gyerekkora lelkivilágát, hanem későbbi döntéseit is meghatározta.1939-ben, tehát 10 éves korában került a Sárospataki Református Gimnáziumba, ott érettségizett 1947-ben. E nyolc év történeti eseményei, az életkor szerint korán szerzett kemény tapasztalatok megedzették, az emberi élet és a történelem kapcsolatát illetően mélyebb gondolkodásra késztették. 1947-ben iratkozott be a Sárospataki Református Teológiai Akadémiára, szinte egyidőben azokkal a politikai változásokkal, amelyek a következő évtizedeket beárnyékolták, meghatározták. Teológus évei alatt tudatosan felkészült a jövendő kemény kihívásaira, mert az akkori professzorok mind hitbeli, mind teológiai tudásban nagyon igényesen készítették fel a hallgatókat.

1951-ben, az akkori állam diktátuma szerint a Sárospataki Református Teológia működése megszűnt, így tanulmányait Debrecenben fejezte be. Ennek az évnek is sok tanulsága és haszna volt. Négy év alatt 8 helyen volt segédlelkész, ezek az évek a szolgálatra való felkészülésben kimondhatatlan hasznot jelentettek számára.

1956. október 14-én iktatták be a kisgyőri gyülekezet lelkipásztori tisztébe, ebben a gyülekezetben 28 évig szolgált. Ezt tekintette élete legszebb korszakának, mivel Kisgyőrben élő gyülekezetet talált, és mert feleségével - Bernáth Klára lelkipásztorral -, itt nevelték fel három gyermeküket: Klárát, Zsuzsát és Istvánt. Gyülekezeti szolgálata mellett igen intenzív teológiai munkát is végzett. A Szentírás magyarázatának elvi, tehát hermeneutikai kérdései foglalkoztatták. Az ötvenes években Bultmann hermeneutikája eleven kérdés volt a teológia területén, mely sok vitát is eredményezett, viszont éppen e vitatott témakörben tisztázódtak előtte a bibliai hermeneutika alapkérdései. Egyházi folyóiratokban cikkei is jelentek meg e témával kapcsolatban. 1964-ben már jelentkezett szabályszerűen a doktori fokozat megszerzésére, de az akkori idők ismert körülményei miatt csak 1977-ben szerzett doktori fokozatot.

1982-83- ban az Amerikai Egyesült Államokban a Princetoni Egyetem ösztöndíjasa volt. A Tiszáninneni Református Egyházkerület 1978-ban főjegyzővé, 1990-ben püspökké választotta. Ez utóbbi tisztségét 2002-ig töltötte be. A Sárospataki Református Theológiai Akadémián 1991-2003 között pedig tanszékvezető tanárként is szolgálta az egyházkerület közösségét, fontos szerepet vállalva a következő lelkész generáció nevelésében, formálásában.

1984. júliusában a Miskolc-Avasi gyülekezet lelkipásztorává választották, és ezt a tisztségét 2003-as nyugdíjba vonulásáig töltötte be. Miskolc város és Kisgyőr is díszpolgári címet adományozott számára.

Nyugdíjasként Sárospatakon telepedett le a lelkipásztor Mészáros házaspár, s élte életét csendességben, egymás terhét hordozva. A magát jobban bíró házastárs, Mészáros István került be a közeli sátoraljaújhelyi kórházba, és ott aludt át az örökkévalóságba 2007. február 14-én. Az egyházkerület saját halottjaként többszázan kísérték utolsó útjára, a Miskolc-Avasi református gyülekezet temetőjébe. Két évvel később síremléket avattak a kerület volt püspökének, aki akkor lett volna 80 éves.

A pataki teológia Deus Providebit (Isten gondoskodik) című tanulmányi kötetében, dr. Bölcskei Gusztáv akkori tiszántúli püspök, a Zsinat akkori elnöke, így jellemzi már nyugdíjas püspöktársát:

„Mészáros István elnyerte Istentől azt a kegyelmi ajándékot, hogy egyszerre tud nyílt, barátságos s ugyanakkor mértéktartó és visszafogott lenni. Közvetlensége és egyszerűsége soha nem tolakodó, nem erőlteti rá magát, véleményét, akaratát másokra. Visszafogottsága nem hűvös tartózkodás, nem elutasítás, hanem inkább az a bibliai és élettapasztalat, hogy a végső, abszolút igazság és megoldás nem áll a hatalmunkban, nem mi rendelkezünk vele. Pál apostol így határozza meg egyszer s mindenkorra szóló érvénnyel a keresztyén ember életének titkát, meghatározó jellegét: „Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik meg, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon."”

Már halála után, Kisgyőrben állított emlékoszlop avatásán Ábrám Tibor volt főgondnok, aki három minőségében – mint avasi gyülekezeti tag, mint vele együtt munkálkodó presbiter és mint az újra induló Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója is – ismerhette Mészáros István püspököt, így emlékezett személyére:

„Kisgyőrből, egy erős, tradicionális falusi gyülekezetből került a Miskolc-Avasi, nagyvárosi, akkor kissé szétszóratott gyülekezetbe. Az igehirdetői, tanítói, pásztori szolgálatát komolyan vette, hűséggel végezte Miskolcon is. Sokan szerették komoly, egyszerű, érthető, de biblikus és evangéliumi igehirdetői szolgálatát. Szeretettel közeledett a gyülekezet tagjaihoz, a békességet szerette és munkálta a gyülekezet közösségében. A presbitereket megbecsülte és tisztelte, jóllehet nem terhelt túl sok feladatot és döntést a presbitérium vállára. Püspökké választása után is a gyülekezeti szolgálatot tartotta elsődlegesnek. Megfontoltságra, az anyagi természetű ügyekben takarékosságra és kockázatkerülésére törekedett. Kiegyensúlyozó, megfontolt személyisége biztonságot jelentett az 1990-es évek változó világában."

Mészáros István minden rábízott munkában hűséggel végzett szolgálatára emlékezve Benke György lelkipásztor a következőképpen beszél a püspökről:” Gyászjelentésének egyik igéjét érte hálát adva mondhatjuk el: „Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és akik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok, örökkön örökké."”