Az idén 34 éves Zempléni Fesztivál első napján, augusztus 8-án nyitották meg ünnepélyes keretek között „A művészetről álmodoztam…” – Válogatás a 120 éve született Győri Elek festőművész alkotásaiból című kiállítást a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtárának Dísztermében.

Az esemény házigazdájaként dr. habil. Dienes Dénes gyűjteményigazgató köszöntötte a vendégeket. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Tudományos Gyűjtemények fontos feladatának érzi Győri Elek emlékezetének ápolását és fenntartását, hiszen a festőművész hagyatékát az intézmény őrzi. Ebben a feladatában az intézmény folyamatosan együttműködik Tiszaladánnyal, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei településsel, ahonnan a festő származik.

A kiállítás és Győri Elek munkásságának méltatása során Hollerung Gábor, a Zempléni Fesztivál igazgatója és művészeti vezetője kiemelte, hogy megkapónak találja azt az őszinteséget, amellyel Győri a festményeit, grafikáit, akvarelljeit készítette. Külön hangsúlyozta, mennyire megindította a kiállításon látható Kiss Gábor emlékezete című, nagyméretű festmény, amely az utolsó vacsora, a hit és a vallás összefüggéseit juttatta eszébe.

– Volt kovácslegény festőművész. Naiv festő. Parasztfestő. Őstehetség. Istenadta festőművész. Aggatták a különféle jelzőket Győri Elekre – kezdte megnyitóbeszédét a kiállítás kurátora. Dr. P. Kusnyír Éva muzeológus véleménye szerint Győri Elek munkásságát nem lehet csupán a festészetére korlátozni, hiszen Győri festő és elbeszélő is volt egyszerre. – A tiszaladányi származású Győri Elek (1905-1957) már gyermekként kitűnt kortársai közül rajztehetségével, családi hagyomány nyomán azonban kovácsnak készült. 24 éves korában kovácslegényként találkozott Káplár Miklós hortobágyi parasztfestő képeivel, amelyről önéletírásában azt írja mintha villanyáram járta volna át – idézte fel a muzeológus, majd rámutatott: mivel sértette az őstehetség elnevezés 1940 és 1944 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Élete végéig célkitűzése maradt, hogy a falu régi szokásaiból és a paraszti életből az ecset segítségével minél több szépséget és örömet örökítsen meg vásznain.

Zárszóként dr. Szemán Ákos egyházkerületi presbiteri főjegyző, a Tiszáninneni Református Egyházkerület képviseletében mondott köszönetet a Zempléni Fesztivál szervezőinek és a Tudományos Gyűjtemények kollégáinak a kiállítás létrejöttéért.

A kiállítás ünnepi megnyitóján Karacs Mónika fuvolaművész és Neupauer Olga zongoraművész, a sárospataki Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola igazgatónője, illetve tanára közreműködött.

A Győri Elek születésének 120. évfordulóján rendezett különleges kiállításon a festő korábban sosem látott grafikáiból, hamarosan megjelenő önéletírásából és kevésbé ismert festményeiből tekinthető meg egy egyedi válogatás a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Múzeumának és Adattárának állományából.

A kiállítás augusztus 31-ig látogatható Sárospatakon, a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtárának Dísztermében díjtalanul.